A cím a szerelem híres-hírhedt tankönyvére utal, amelyet kétezer éves szanszkrit szövegek alapján írt egy indiai tudós a negyedik században. A film maga azonban a 16. században játszódó romantikus mese, amely szerelemről, féltékenységről, rivalizálásról, életről és halálról szól.
Tara hercegnő és Maya, a szegény szolgálólány, gyerekkoruk óta játszótársak, szinte együtt nevelkednek. De amikor az ambiciózus Maya elcsábítja Tara királyi férjét a nászéjszakájukon, elzavarják a háztól. Kalandos fordulatok után mégis a főúri udvarba kerül, s újra vetélytársa lesz Tarának. De Maya már mást szeret…
megnézem lentebb
-
Rendezte: Mira Nair
-
Írta: Helena Kriel, Mira Nair, Wajida Tabassuh
-
Szereplők: Indira Varma, Sarita Choudhury, Ramon Tikaram, Naveen Andrews, Rekha, Khalid Tyabji, Arundhati Rao, Surabhi Bhansali, Garima Dhup, Pearl Padamsee, Kusum Haidar, Harish Patel, Ranjit Chowdhry, Achala Sachdev, Achla Sachdev
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Valahol a dvd-rakományom alján megvan ez a film is, de így letöltve is jó, hogy „kéznél” van. Egyik nagy kedvencem, annak idején a moziban szájtátva bámultam. A hangulata, a tradicionális táncok, a szitárzene, a jajgató éneklés, a csodás szárik, és a szépséges hindu lányok (meg a vonzó hindu férfiak) mind hatással voltak rám. Sokan a naturális szexjelenetek miatt csináltak slágert belőle, pedig szerintem közel sem annyira naturális, mint akármelyik magyar „művészfilm”.
Mira Nair kilóg az indiai rendezők sorából, talán azért, mert nem fősodorbeli filmeket, hanem inkább rétegfilmeket rendez. Ilyen volt az Esküvő monszun idején, vagy a Salaam Bombay is, és a The Namesake. Nem mintha nem tudna mást is rendezni, érdekesség, hogy ő rendezte a 2006-os Vanity Fairt (Hiúság vására), amelyben olyan sztárokat instruált, mint Reese Witherspoon, Romola Garai, Gabriel Byrne és Jonathan Rhys Meyers. A rétegfilm sosem fog az indiai szélesebb közönség kedvence lenni, de a középosztálybeli tanultabb réteg szívesen fogadja a kísérleti filmeket.
Ez a film különösen közel áll hozzám, mert a legkülönfélébb színészeket hozta egy fedél alá, leginkább brit-indiaiakat, mint Indira Varma (Maya) (akinek ez volt a bemutatkozása, azóta Angliában sorozatokban szerepel, szép sikerrel), vagy Naveen Andrews (Raj Singh), aki szinte azonnal megcsinálta az Angol beteget is, és ez útlevél volt neki Amerikába, ahol a The Losttal futott be igazán, de említhetném Ramon Tikaramot (Jai Kumar), aki Tanita Tikaram testvére és Szingapúrban született és elég kevert vérű, mert félig indiai-fidzsi, félig maláj. Rekhát (Rasa Devi, Káma-Szútra tanár) meg jó volt látni, nagyon szeretem őt, mostanában keveset foglalkoztatják, utolsó nagy dobása a Krrish volt (a Super Nanit inkább felejtsük el).
Tetszett a szinkron is, de azon eltűnődtem, hogy milyen lehetett az eredeti hang, hiszen mindenki angolul beszélt benne, hindi szöveg elvétve sem fordulhatott elő, mert Nair a nemzetközi piacra szánta már eredetileg is.