Chokher Bali (2003)

Rabindranath Tagore Nobel díjas író azonos című novellájának megfilmesítése, mely egy fiatal özvegy, Binodini életének három évét (1902-1905) mutatja be. Binodini özvegyként él a falujában, de Rajlakshmi, Mahendra anyjának hívására elköltözik ahhoz a családhoz, ahol két férj-jelölt; Mahendra és Behari is visszautasította. Mahendra feleségével, Ashával, majdnem egyszerre érkezik Binodini a házba, és gyorsan jó barátok lesznek. Mély barátságuk jeléül kölcsönösen Balinak szólítják egymást. Mahendra rajongása felesége iránt hamarosan alább hagy, és rájön, hogy Binodinit szereti. Kialakul egy szerelmi háromszög, de egy véletlen folytán Ashalata rájön férje kapcsolatára, és elhagyja a házat.
A novella és ezáltal a film, olyan témát feszeget, mint házasságtörés, képmutatás, befolyásolás, mely India kultúrájában tabu témának számít.

Alternatív magyar cím: Homok a szemében 

 megnézem lentebb

IMDB

  • Rendezte: Rituparno Ghosh

  • Írta: Rabindranath Tagore, Rituparno Ghosh

  • Szereplők: Aishwarya Rai Bachchan, Prasenjit Chatterjee, Raima Sen, Lily Chakravarty, Tota Roy Chowdhury, Sonali Chakrabarti, Sudeshna Roy, Mousumi Saha, Suchita Ray Chaudhury, Zarin Chowdhury, Abhishek Bose, Bharati Devi, Charlotte Hayward, Shadman Mahtab Mihad, Naima Nigar Shuvra

2 comments on “Chokher Bali (2003)

  1. Mintha csak Satyajit Raj egyik filmjét látnám. Lassan hömpölygő történet, hosszú mondatok, a szereplők képekben beszélnek. A két kebelbéli barátnő, Binodini (Aishwarya Rai) és Ashalata (Raima Sen, Parineetában szerepelt még) nem is lehetnének nagyobb ellentétei egymásnak, mégis bármit megtennének a másikért. Ezért nem is értettem Binodinit, amikor engedett Mahendra ostromának, bár el tudom képzelni, hogy egy fiatal, művelt, tanult özvegy milyen poklokon megy keresztül a társadalom elvárásai miatt. A képmutatás itt is itt van, és egyedül Asha képes tudatlansága és naivitása miatt mindent őszintén kimondani. És egyedül ő képes arra, hogy megbocsásson a férje szeretőjének, pont azért, mert a legtöbb sebet Binodini szerezte. Nagyon sajnáltam őt, ahogy próbálja az útját megtalálni, és egyáltalán nem értettem, hogy miért szökött meg a legvégén. A saját esküvőjéről. De leginkább Beharira (Tota Roy Chowdhury) voltam mérges, aki forradalmár létére eléggé tesze-tosza szerelmes volt, a sarkára kellett volna állnia, és nem csak néznie, hogy unokatestvére a saját vágyaitól eltelve az egész család életét tönkreteszi.
    Felmérgesítő ugyanakkor elgondolkodtató film volt. És persze megint eltűnődtem Tagorén, aki szókimondásban messze megelőzte saját korát, India közel sem állt még készen arra, hogy az arcába vágják az igazságot. De Tagore többször is megtette.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük