Holiday: A Soldier Is Never Off Duty – Vakáció: egy katona sosincs szabadságon (2014)

Virat (Akshay Kumar) határőr százados az indiai hadseregben, aki zászlóaljával együtt negyven napos szabadságra utazik haza. Valójában pedig a Védelmi Hírszerző Ügynökség embere, csak ezt nemhogy a családja, de még saját parancsnoka sem tudja róla. Otthon lendületből elutasítja a családja által kiszemelt lányt, Saibát (Sonakshi Sinha), mondván, hogy túl hagyománytisztelő, neki nem elég modern. Majd véletlenül felfedez egy terrorista alvó sejtet. A szabadságából fennmaradó időt két célra összpontosítja: megtalálni a sejt vezetőjét, és likvidálni, és meghódítani Saibát, akiről időközben kiderül, hogy nem is olyan szende leányzó, mint első látásra tűnt.

Tamil változat: Thuppakki (2012)

megnézem lentebb

IMDB

  • Rendezte: A.R. Murugadoss

  • Írta: A.R. Murugadoss

  • Szereplők: Akshay Kumar, Sonakshi Sinha, Freddy Daruwala, Sumeet Raghvan, Zakir Hussain, Govinda, Aackruti Nagpal, Aashin A. Shah, Dipendra Sharma, Abhay Shukla, Anchal Singh

2 comments on “Holiday: A Soldier Is Never Off Duty – Vakáció: egy katona sosincs szabadságon (2014)

  1. Az esetek többségében a feldolgozásoknál majdnem mindig az első változat a legjobb (kíváncsi lennék az eredeti Ghajinire és Singamra is, mindkettő Suriya mozi), de ebben az esetben a Thuppakki és a Holiday egyensúlyban van nálam. Amit a rendező (meg író) A.R. Murugadoss elrontott az első verzióban, azt kijavította itt. Elhagyta a felesleges sallangokat (a neten hirdető csajszit, két dallal kevesebb van a filmben [a katona-tánc, és a felettes eljegyzési partija, amúgy is csak megakasztották a film ritmusát]) és jobban fókuszált magára az akció-sztorira. A kutya “örökbefogadása” nem egy félmondattal lett elintézve, és jobban kidolgozták a terrorista vonalat is. Jó néhány dialógot újraírt, és sokkal érthetőbb lett (de persze ez a feliratkészítőnek is köszönhető), némelyik párbeszéd meg sokkal viccesebb. Akshay Kumarnak és Sonakshi Sinhának nem ez az első közös filmjük, az összhang kettejük között tökéletes. Akshay ugyan kezd kiöregedni a hősszerelmes szerepkörből, de elzavarhatták egy fitnesz-farmra, mert láthatóan leadott a súlyából, a Bossban azért volt rajta némi háj, ez most eltűnt. Sőt, Sonakshinak sem lehetett egyszerű dolga, mert kevésbé volt husikás, kellett is a rengeteg sporthoz, de ő sokkal hihetőbben adta elő, mint Kajal Aggarwal (utóbbi elég bénán bokszolt, rögbizett és röplabdázott). A rendező kihúzta az elborzasztó jeleneteket, mint az idétlen vihogás a felettes házában, Akshay hál’istennek otthon hagyta a viccesebbik énjét, és nem ment át egyszer sem ripacskodásba, inkább aranyosak voltak. A film ezek miatt sokkal pörgősebb, akció-dúsabb lett, és bár ismertem a fejleményeket, mégis izgalmas volt ezt a változatot nézni. Akshay még mindig eléggé tud, láthatóan az akciójelenetekben továbbra sem enged dublőrt alkalmazni, és most tényleg lendületben volt. A sminkest és a fodrászt néha tarkón csaptam volna, mert hol eszményi lett a főhős kinézete, hol meg hülye maszkszerű lett az arca, és pocsék a frizurája. De hát minden nem lehet tökéletes. Pritam zenéje csodálatosan passzol, minden dala fülbemászó, az utolsó (katonadal) meg első alkalommal megríkatott, Ganesh Acharya pedig elképesztően jó koreográfiát rittyentett a party-számokhoz. Kedvem lett volna beállni közéjük táncolni. Megemlíteném még a jelmeztervezőt, mert a dalok alatt a filmszínésznők mindig csodálatos ruhakölteményekben vannak, ez már természetes, de ezúttal Akshayra is annyira jó göncöket adtak, hogy csak lestem. Govinda vendégszereplése meg éppen annyi volt, amennyi kellett, igyekezett nem teljesen hülyét csinálni magából, ez is tetszett.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük