Csillogó modernitás és mélyen gyökerező archaikus hagyományok, nagyvárosi pörgés és falusias nyugalom, csibész Bablu és szende Dimpy. Az ellentétekről és azok vonzódásának következményeiről, a szerelem kivirágzásáról egy brutális klán terrorja alatt, a jelenkori India mai ifjúságáról szól a történet.
Második rész: Heropanti 2 (2022)
Alternatív magyar cím: Hősiesség
Telugu változat: Parugu (2008)
megnézem lentebb
-
Rendezte: Sabir Khan
-
Írta: Sanjeev Dutta
-
Szereplők: Tiger Shroff, Kriti Sanon, Parth Akerkar, Anuradha Chandan, Karan Chhabra, Sandeepa Dhar, Sunil Grover, Priyamvada Kant, Kailash Kaushik, Sugandha Mishra, Prakash Raj, Howard Rosemeyer, K.C. Shankar, Devanshu Sharma, Shireesh Sharma
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Bevallom őszintén, nem igazán érdekelt a film, de miután kiderült, hogy Allu Arjun remake, a Parugu hindi változata, máris másként álltam a dologhoz. A Paruguban Allu isteni volt, a főhősnő meg azóta is várja a szerepajánlatokat. Annak meg különösen örültem, hogy az apa szerepét ismét Prakash Raj alakította, hát ki más is lehetne?! És ismét zseniális volt, egyszerre félelmetes, és megható. Nem tudok elképzelni más színészt, aki erre képes lenne (talán még Amitabh Bachchan).
Nagyon vegyes benyomásaim vannak a filmmel kapcsolatban. Allu folytonos rohanását (anyja szerint görkorcsolyával a lábán született) valamiért elhagyták, de az alapsztori maradt. Segít barátjának megszöktetni a szerelmét, és végül ő kerül csapdába emiatt. Nem is volt baj, hogy vágtak az eredeti sztorin, jó pár unalmas jelenet került a süllyesztőbe, csak közben nem pótolták mással, úgyhogy pörgősebb lett ugyan, de kevésbé érthető.
Tiger első jelenetében a következő szavak jutottak eszembe (bocsi!): meleg talajtornász és balerina fiúnak öltözve. Hát, remélem, hogy az első benyomásaimat felül írja a későbbi filmjeivel, mert nekem nem jött be, valahogy túl sima, túl negédes, túl buzisra sikeredett (mármint negatív értelemben). Alia Bhatt-ot lesajnáltam a Student of the Yearben, és mekkorát alakított a Highwayben! Sonam Kapoor nekem teljesen jellegtelen volt a Saawariyában, és imádtam a Khoobsuratban. Szóval, reménykedem benne, hogy ellenérzésem Tiger iránt csak pillanatnyi benyomás, és meg fogja változtatni egy jobb alakítással. A női főhős viszont annál inkább ütős volt, na itt kezdtem el gondolkodni azon, ha hatalmamban állna, akkor összegyúrnám a két filmet, és lenne Allu Arjun-Kriti Sanon páros, bár Allu még rosszabbul járna, mint Tiger, mert Kriti kicsit magasra nőtt: 176 centi, Tiger épp 4 centivel magasabb, úgyhogy a filmben szegény lány legtöbbször szinte talpnélküli saruban táncolt, míg Allu kemény 1 centivel még alacsonyabb is, úgyhogy nagyon kellene igyekeznie szegény operatőrnek, hogy magasabbnak tűnjön (ilyen fura gondolatok ezerszámra jutnak eszembe, na!). Kriti hindi debütálásával maximálisan meg vagyok elégedve, már a telugu debüt-szerepe a 1: Nenokkadinében is odab*szott, de itt is hozta a formát, úgyhogy azóta is válogat a jobbnál jobb ajánlatokban, egy új csillag születésének lehetünk tanúi.
A zenékkel az volt a bajom, hogy túl sok. Tíz percenként volt egy, és kettő kivételével még csak nem is slágerek. Az a kettő elég lett volna. A táncok tetszettek, Tiger tud, rengeteget gyakorolhatott, de meg kellene találnia a saját stílusát, mert itt rettenetesen kevert egyveleget kaptam tőle, nem tudtam eldönteni, hogy ez a koreográfia része, vagy alapból ilyen.
Szóval szorítok a fiúnak, de ebben a szent pillanatban engem nem lehet a rajongójának tekinteni, teljesen közömbös vagyok iránta, van épp elég imádnivalóm rajta kívül is.