Ajay (Mahesh Babu) Hyderabad óvárosában Charminarban él, közvetlenül a Chahar Minar (Négy Torony) épülete mellett. Apja Vijay Kumar rendőrkapitány (Mukesh Rishi) azt szeretné, ha rendőr lenne, de Ajayt leginkább az utcai verekedések, és a kabaddi (indiai csapatjáték) érdekli. Utóbbiban elég szép eredményeket ér el, a charminari csapat kapitányaként bejutnak a döntőbe, Kurnool ellen kell játszaniuk. Ajay a meccsre azonban már nem jut el, mert Kurnool kellős közepén egy bajbajutott lány, Swapna (Bhoomika Chawla) segítségére siet, aki kétségbeesetten menekülne el erőszakos kérője, Obul Reddy (Prakash Raj) elől. Egészen Hyderabadig futnak, ahol Ajay a saját ruhásszekrényében rejti el a lányt, nem is sejtve, hogy Reddy bátyja a belügyminiszter, és így apjának felettese is.
Alternatív magyar cím: Csak egy
Tamil változat: Gilli (2004)
Hindi változat: Tevar (2015)
[embedyt] http://www.youtube.com/watch?v=dwUWMmPz0es[/embedyt]
megnézem lentebb
-
Rendezte: Gunasekhar
-
Írta: Gunasekhar
-
Szereplők: Mahesh Babu, Bhoomika Chawla, Prakash Raj, Chandramohan, Rajan P. Dev, Geetha, Baby Niharika, Venkateswara Rao Paruchuri, Mukesh Rishi, Telangana Sakuntala, Dharmavarapu Subramanyam
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Előre is elnézést, ha valaki hiányolja a dalok feliratát, de égen-földön nem találtam olyan feliratot, amelyikben benne lett volna. Egyszerűen lusták voltak feliratozni. Biztos le vannak valahol írva a neten, de nem volt lelkierőm megkeresni, mert ha megtalálom, akkor azt be is kellett volna időzítenem, erre meg képtelen lettem volna. Talán, egyszer kiadják blu-rayen, és akkor talán lesz felirata a daloknak is.
Mahesh Babu nem-tud-hanyadik filmjét fordítottam már le, idáig ez a legkorábbi szerepe, de szinte semmit sem változott az évek alatt. A gesztusai most is ugyanolyan erősek, határozott, és charme-os. A kabaddi játék pedig tényleg érdekes volt. A játékszabályokat pedig ennek a hozzászólásnak a végén röviden összefoglalom, ezt legalább elsőre megértettem, mert a krikettel például a mai napig hadilábon állok (a Lagaan persze akkor is ütős, de a szabályok nem ismerete sokat ront az összhatáson).
Bhoomika Chawla pedig itt is nagyon jól játszott, mint a Tere Namban, vagy a Family – Ties of Bloodban. Természetesen Prakash Raj ismét gonosz szerepet alakít, hiába, ez az ami igazán nagyon megy neki. És most még valami harcművészeti akármiben is jeleskedik, úgyhogy az első film, ahol Mahesh Babu erősen vesztésre áll kettőjük összecsapásában, és tényleg nagyon megverik. De persze nem azért ő a főhős, hogy a végén legyőzzék. (bár indiai film lévén, az ember felkészülhet bármire; akár még arra is, hogy kinyírják a főszereplőt). Akiket még meg kell említenem, Mahesh családját alakító színészek, az apját Mukesh Rishi játszotta, aki erős, határozott, rendíthetetlen rendőrkapitány, de odahaza a felesége féltékenysége előtt szelíd ölebbé változik, az anyját Geetha alakítja, aki itt is nagyszerű, és végül, a kishúgát alakító Niharika, első alkalom, hogy Mahesh olyan családban él, ahol idegesítő tinédzser lánytestvérrel kell megküzdenie a szobája tulajdonjogáért 🙂 Ezek a jelenetek nagyon-nagyon viccesek voltak.
Külön tetszett, hogy Hyderabad emblematikus épületét a Chahar Minart folyamatosan szerepeltették a filmben (például az utolsó rejtekhelyként), és bár néha látszott, hogy makettel dolgoztak, azért ez az épület csodaszép. Hyderabad állítólag az egyik legcsúnyább indiai város, de a filmben inkább csak a szép épületeket lehetett látni, és a Négy Torony a 10 leghíresebb indiai épület között van. Mahesh Babu egész jól táncolt a filmben, és először láttam bharata natyamot járni, és bár kicsit esetlen volt, nekem nagyon tetszett. Először láttam a fején turbánt (az esküvői turbánt), borzalmas volt, hamar le is vették róla, egyszerűen nem áll jól neki. Viszont az esküvői tánc és dal igazán jól sikerült, és nagyon szép ruhákba öltöztették őket.
Az akció jelenetek a legtöbbször nem is a verekedésre helyezték a hangsúlyt, hanem Mahesh eszére, legtöbbször csak túljárt az eszükön a gazfickóknak. Ez is tetszett. Persze ezúttal is jó nagy pofont kapott a főhősnő a főhőstől (az Athidhiben volt még ilyen), szóval Maheshnek még ezt is meg lehet bocsátani. Főleg, mert rettentően ideges volt közben. Hát igen, nőt verni nem szép dolog, de ha az életét félted, akkor megérti az ember.
Mindent egybevetve, nem csodálkozom, hogy ez a film is kapott egy csomó díjat mindenféle fesztiválokon.
Kabaddi
Indiai csapatjáték. A kiejtésnél a hangsúly az utolsó szótagon van.
Tízen vagy ennél többen játsszák. A játékosok két csapatra oszlanak, és egy választóvonal két oldalán, a vonaltól 7-10 méterre felsorakoznak. Az elválasztóvonal lehet kövekből, homokból, festék maszkolószalagból ha beltéren vagyunk.
A játék azzal kezdődik, hogy az egyik csapat valamelyik játékosa (raider) megközelíti a választóvonalat és alkalmas pillanatban átfut az ellenfél térfelére. Mialatt odaát van folyamatosan kiáltoznia kell: Kabaddi! Kabaddi! Ám csak addig tartózkodhat az ellenfél területén amíg anélkül tud kiáltozni, hogy levegőt kelljen vennie! Az a feladata eközben, hogy kezével vagy lábával megérintsen egy ellenséges játékost, és azután visszameneküljön a saját térfelére. Ha kifogyott a lélegzetből menekülnie kell, mert most az ellenfél megfoghatja. Még ez esetben is megszabadulhat, ha akár egyik kezét vagy lábát át tudja tenni a határvonalon, mert ilyenkor szabadon kell őt engedni.
Miután a támadó játékos sikerrel visszatér, a másik csapatnak az a játékosa akit ő megérintett vagy aki őt először megragadta, kiesik a játékból. Ha pedig elfogták, a megtámadott csapat egy tagja lesz az új támadó. Így megy mindaddig amíg az egyik csapat el nem veszti minden játékosát.