Egy langyos nyári estén három idegen érkezik egy kisvárosi vonatállomásra. Sorsuk örökre összefonódik, szobatársak lesznek a Gurukulban, az egyik legkonzervatívabb bentlakásos fiúiskolában. Az iskola élén Narayan Shankar áll, kinek három jelszava: hagyomány, tisztelet és fegyelem, melyet az iskola összes növendékének gyakorolnia kell. Az iskolai szabályzat tiltása ellenére a bolondos Vikram, a tisztelettudó Karan és a szerény Sameer szerelembe esik. A támogatást és a buzdítást az új zenetanártól, Raj Aryantól kapják meg, aki a zenén kívül arra tanítja diákjait, hogy mindig kövessék a szívük szavát. Emiatt lassan háború alakul ki a változásokat sürgető Aryan és a rendíthetetlen Shankar között.
[embedyt] http://www.youtube.com/watch?v=6pbG4aVrs5E[/embedyt]
megnézem lentebb
-
Rendezte: Aditya Chopra
-
Írta: Aditya Chopra
-
Szereplők: Amitabh Bachchan, Shah Rukh Khan, Uday Chopra, Jugal Hansraj, Jimmy Shergill, Shamita Shetty, Kim Sharma, Preeti Jhangiani, Aishwarya Rai Bachchan, Anupam Kher, Archana Puran Singh, Amrish Puri, Shefali Shetty, Helen, Saurabh Shukla
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Nagyon csinos a filmben SRK 🙂 És milyen jól áll neki az szemüveg 🙂
A történet érdekes, sok tanulság van benne. Általában ezekből az indiai filmekből én azt tanultam meg, hogy szépen, bőségesen meg lehet és meg kell mindent indokolni. Nemcsak félvállról, félszavakkal, hanem kerek mondatokkal, és valódi érvekkel.
Erre legjobb példa SRK majdnem utolsó mondatai a filmben, így kezdődik valahogy: sajnálom, de innen nézve ön egy vesztes…..
Nagyon tanulságos volt a medencés jelenet is, amikor a fiú bemegy, ráteríti szerelmére a zakóját és kikíséri a vízből. Nem vetkőzhetjük le (itt talán szó szerint is érthetjük 🙂 ) önmagunkat, a szokásainkat, a hagyományainkat veszteség nélkül. Egyszer rá kell döbbennünk, ha rossz úton járunk.
Jó zenék, isteni táncok, jó hangulat, humor. Kell ennél több? Persze akadékoskodhatnék, h ennyi idő alatt (bő 3 óra) jobban ki lehetett volna dolgozni a jellemeket, a drámai részt, de hát ez a film nem igazán ezért készült. Jót szórakoztam.
4* az 5-ből
Gurukul, ez a neve annak a fiúiskolának, melynek igazgatója Narayan Shankar. Mr Shankar maga a megtestesült fegyelem és szigorúság, aki nem képes elfogadni semmiféle változást az iskola működésében. Meggyőződése, hogy a szerelem csak bánatot és szomorúságot hoz az ember életébe, ami természetesen eltereli az ember figyelmét az olyan fontos dolgokról, mint pl. a tanulás.
Ebbe a sötét és érzelemmentes világba érkezik egy új tanár, Raj Aryan. Raj zenét szeretne tanítani az iskolában, aminek szükségességét hosszasan kell elemeznie Mr Shankarnak. Mr Shankar végül nagy nehezen megadja az engedélyt, egyetlen kikötéssel: a fegyelemnek nem szabad megbomlania. Aki elmerészel térni a szabályoktól, azonnal ki van rúgva.
Nehéz dolga van Raj-nak. A fiatal tanár pont ellentéte igazgatójának. Szerinte az élet pont a szerelemtől szép és ez a legfontosabb dolog az életben. Ezen véleményét nem is rejti véka alá diákjai elől sem. Három kedvenc diákjának (Vicky, Sameer, és Karan) adja a tanácsokat szerelmi téren. Mindezt persze a legnagyobb titokban.
Vicky szerelmes Ishika-ba, aki az első pillanatól kezdve utálatosan viselkedik vele. Sameer szerelmes Sanjana-ba a gyerekkori barátjába, de sajna Sanjana szíve másért repes. Karan szerelmes Kiran-ba, de Kiran férjezett, 6 éve várja haza a férjét. De hiába, hisz a férje halott, amit Kiran nem hajlandó elfogadni.
Egyszóval Raj-nak sok dolga akad szerelmi tanácsok osztogatásában. Pedig az ő élete sem volt könnyű. Fiatalkorában ő is szerelmes volt egy gyönyörű lányba, Megha is viszontszerette őt, de Megha apja ellenezte a kapcsolatukat, azt meg pláne, hogy összeházasodjanak. A fiatal Megha, aki mindig is apja segítője, támasza és egyetlen odaadó lánya volt, nem bírta elviselni apja ellenkezését, és inkább az öngyilkosságot választotta.
Nagyon jó minőségű felvétel, a feliraton meg lenne még mit dolgozni. A párbeszédjelek hiányoznak, és néha teljes mondatok feliratozása is (nem angol, hanem hindi mondatok!).
A film igaz, hogy több, mint három és fél órás, de nem véletlenül. Egyrészt van három fő szerelmi történet, ezekre idő kell, aztán az igazgató és a tanár közötti adok-kapok is elég sok időt elvesz, a tanár szerelmi története is hosszú, és rengeteg a mellékszál, pl. Anupam Khernek is van egy saját love storyja.
És talán nem véletlenül, de néha egyes mozdulatok, beállítások, dialógok erősen emlékeztetnek a Holt Költők Társaságára. Szerintem Aditya Choprát (a rendezőt) erősen inspirálta az a film.
Azért azt becsülöm Shah Rukh Khanban, hogy a szerep kedvéért megtanult hegedülni, biztos nem lett profi belőle, de nem úgy festett a kezében a hangszer, mint egy darab fa. Amitabh Bachchan hozta a szokásos merev, nyársatnyelt figurát, hasonlót talán Rishi Kapoortól láttam a Student of the Year-ben.
Rengeteg dal van a filmben, és plusz még sokszor fakadnak dalra, amikor bollywoodi filmek híres slágereit dúdolják. A Kuch Kuch Hota Hait pl. felismertem.
Ez volt az első olyan szerepe Amitabh Bachchannak, ahol felhagyott a hős státuszával, és átevickélt az apafigura/idősebb férfi szerepkörébe. Kénytelen volt váltani, mert akkor már évek óta nem tudott rendes kasszasikert elérni. Utána viszont nem volt megállás, és kiderült, hogy legalább olyan jó, ha nem jobb szerepeket kap.
Meg kell hagyni SRK eszméletlen jól néz ki a filmben. Szinte végig fehérben van, és nagyon jól áll neki ez a szín.
Helen pedig akármennyi idős, még mindig jól ropja!
Nemcsak dalból, zenéből, de táncból is sokfélét láthatunk. Egyetlen dal alatt a három páros három helyszínen három különböző táncot produkál. Ez például nagyon tetszett.
Több filmben is van olyan jelenet, amikor a dalokat valahol a hegyekben (leginkább Svájcban) hóban veszik fel, és nem bírok rájönni, hogy a semmi kis száriban hogyan bírják ki a színésznők. Ez kínzás!
A hat fiatal debütáló közül csak Uday Choprának (aki a film egyik producere is volt) és Jimmy Shergillnek sikerült valamennyire megkapaszkodnia, de sajnos nem lett A-listás sztár belőlük, bár tisztes iparosmunkát a továbbiakban is készítenek. A másik fiú, és a három lány nem lett elég sikeres.
Ez a film is a hömpölygő bollywoodi hagyományokat követi, megspékelve némi modernizmussal, ilyen lett a Kabhi Kushi Kabhie Gham, vagy az Om Shanti Om.
Tetszett!
Valóban olyan nagyszabású, látványos film, mint a Kabhi Khushi Khabhi Gham… 👍