A történet főszereplője, Aditya Schroff menő bróker jó állással, hatalmas házzal és gyönyörű feleséggel, aki csak a munkájának él. Egy nap neje, Sakshi véletlenül találkozik egy régi barátjával, és rájön, hogy férje tíz évvel ezelőtt egészen más életet élt: egy rockbanda énekeseként verseket költött, a zenélés jelentett számára mindent és lázadó fiatalként semmilyen megalkuvásra nem volt hajlandó. Sakshi összehozza férjét régi barátaival, aminek kapcsán Aditya felidézi a régi barátságokat és azokat a konfliktusokat, melyekkel tíz évig nem mert szembenézni, és fel kell tennie magának a kérdést, hogy mi mindenről mondott le az elmúlt tíz évben.
megnézem lentebb
-
Rendezte: Abhishek Kapoor
-
Írta: Abhishek Kapoor, Farhan Akhtar
-
Szereplők: Arjun Rampal, Farhan Akhtar, Luke Kenny, Purab Kohli, Prachi Desai, Shahana Goswami, Koel Purie, Nicolette Bird, Sai Gundewar, Suraj Jagan, Reema Kagti, Jameel Khan, Himanshu Powdwal, Céline Rodriguez, Dalip Tahil
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Emblematikus film. Indiában nincs akkora hagyománya a hagyományos rock-zenének, ezért is meglepő, hogy ez a film 2008-ban besöpört minden elképzelhető díjat.
Pedig nagyon rossz fórral indult. Eleve két debütáló ismeretlen színésszel, Farhan Akhtarral és Prachi Desai-jal. Farhan persze nem a teljes homályból indult, hiszen már sikeres producer és rendező volt, ennek ellenére akkor is nagy bátorság kellett ahhoz, hogy megtegyék abszolút főszereplővé. Viszont innentől kezdve jegyzik őt is az A-kategóriás sztárok között. Nem véletlenül. Kezdjük azzal, hogy nem vállalta a playback-éneklést. Iskolázatlan, de kellemes hangja pont ide passzolt, a dalok nagy része pedig épp az ő hangjára íródott.
A négy fiú komolyan vette a rockzenészi munkát, valamennyien megtanultak a hangszerükön játszani, ez szintén dicséretre méltó. És nagyon szimpatikus volt a 10 év különbség finom hangsúlyozása is, hogy ennyi idő alatt mennyire tud valaki megváltozni, vagy mennyire nem (Arjun Rampal).
Nekem kedvencem Purab Kohli (KD), ennyire friss arcot már régen láttam a vásznon. Bohém, kedves, és a fiatalkori énje is nagyon vicces. A női mellékszereplők között jó volt látni Shahana Goswamit (aki szintén rengeteg díjat söpört be) és Koel Purit.
A zenéje ott van a mobilomon, folyton újrahallgatom, de még mindig nem tudtam megunni.
A rockzenét nem is lehet.