Hyderabadot folyamatos rettegésben tartják a különböző gengszterbandák, amíg fel nem tűnik a színen egy új arc, Yogi (Prabhas). Miután egyetlen ütéssel megöli a legrettegettebb bandavezért, Narsingot (Pradeep Singh Rawat), a város összes vagánya a csodájára jár. Hatalma gyorsan nő, és erejét a szegények szolgálatára fordítja, fokozatosan felszámolja a bűnözőket. De ehhez egyfolytában ölnie kell. Nandhini (Nayanthara) újságírónak készül, és diplomamunkájának Yogit választja. Miközben sikertelenül üldözi főhősünket egy interjúért, megismerkedik Shantammával (Sharada) aki egy kicsiny faluból jött fel, hogy megtalálja rég nem látott fiát, Prasadot. Gondjaiba veszi az idős asszonyt, és megígéri neki, hogy segít megkeresni őt. Nem is sejti, hogy a rettegett bandita, Yogi, azonos az ártatlan falusi fiúval, Prasaddal.
megnézem lentebb
-
Rendezte: Vinayak V.V.
-
Írta: Vinayak V.V. ; Prem, Rajendra Kumar
-
Szereplők: Prabhas, Nayanthara, Ali, Chalapathi Rao, Chandramohan, Rajan P. Dev, Mumait Khan, Srinivasa Rao Kota, Venu Madhav, Melkote, M.S. Narayana, Aahuthi Prasad, Sharada, Pradeep Singh Rawat, Subbaraju
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Nem ez a legjobban sikerült filmje Prabhasnak, kicsit sokáig is tartott legyártani a feliratot hozzá, mert őszintén szólva, néha untam. Kidolgozatlan jelenetek, összecsapott dialógok, és alig instruált színészek, a film nagy része sajnos ilyen. Pedig nem lenne rossz, csak valahogy mégsem az igazi. Prabhas meg szinte árnyéka önmagának, a Darling, a Mr. Perfect és a Billa után nekem tényleg csalódást okozott. Nem a játéka, azzal nem volt baj, hanem, hogy egyáltalán elvállalta. Bár biztos nem volt annyi szava benne, hogy némelyik jelenetet lehetett volna ütősebbre is csinálni.
Adott egy frissen felbukkant hős, aki népszerűségét annak köszönheti, hogy egyetlen mozdulattal megölte a rettegett bandavezért Narsingot. Ő Yogi (Prabhas). Ahogy pártfogója és szállásadója (Chandramohan) mondja, ma már abból lesz hős, akitől a terror terjed, úgyhogy pillanatok alatt bálvány lesz belőle is. Szegény fiú pedig csak egyet szeretne, biztos támasza lenni édesanyjának Shantammának (Sharada Urvashi), akit egyedül hagyott kicsiny falujában. Az ártatlan és műveletlen parasztgyerek akarata ellenére egyik napról a másikra bandavezér lesz, aki lassacskán megtisztítja Hyderabadot a bűnözőktől. De továbbra is csak egy cél lebeg a szeme előtt, magához venni az anyját. Nem is sejti, hogy az idős asszony kétségbeesésében felutazott a tízmilliós nagyvárosba, hogy megkeresse a fiát, akinek még a címét se tudja.
A film amúgy a nézők érzelmeivel játszik, mert csupa olyan jelenetnek lehetünk tanúi, hogy na, itt, most, majdnem, mégsem. Folyton elmennek egymás mellett, vagy éppen megtudnának a másikról valamit, amikor szerencsétlen véletlenek (vagy ahogy a film mondja, az istenek furcsa játéka) miatt mégsem. Olyan ettől a film, mint valami sportesemény. Már rettenetesen drukkoltam nekik, hogy sikerüljön végre találkozniuk, úgyhogy aki nem szeret bőgni, az ezt a filmet ne nézze meg. Mindenképpen szükség van a papírzsepire.
A dalok közül volt amelyik tetszett, a táncok nagy része is. Prabhas közelharc jelenetei meg persze jók voltak. Egyszernézősnek mindenképpen ajánlom.