Tamasha (2015)

Ved és Tara véletlenül találkozik Korzikán és úgy döntenek, hogy a következő hét napot együtt töltik anélkül, hogy felfednék valódi kilétüket. Egymásba szeretnek, de fogadalmukat betartva elválnak útjaik. Tara azonban nem tudja elfelejteni Vedet és négy év után megkeresi, de már nem azt a férfit látja viszont, akit Korzikán megismert.

Alternatív magyar cím: Látvány 

megnézem lentebb

IMDB

  • Rendezte: Imtiaz Ali

  • Írta: Imtiaz Ali

  • Szereplők: Deepika Padukone, Ranbir Kapoor, Piyush Mishra, Javed Sheikh, Nikhil Bhagat, Ishtiyak Khan, Faraaz Servaia, Kshitij Sharma, Punam Singh

2 comments on “Tamasha (2015)

  1. Akárkitől olvastam, mindenki oda, meg vissza volt ezért a filmért, úgyhogy itt aztán tényleg kilógok a sorból. Nekem nem jött be. Értem én, hogy mit akart megmutatni Imtiaz Ali, de közel sem érte el nálam azt az eredményt, amit másoknál csont nélkül. Egy férfi, aki úgy nő fel, hogy a mesék világában érzi igazán jól magát (Ranbir Kapoor), de kénytelen a család és a társadalom nyomásának eleget tenni, és ugyanazt a szürke hétköznapi életet élni, amit előtte már minden felmenője is, találkozik álmai nőjével, aki pont azt a féktelen, zabolátlan fantáziavilágot szereti benne, amit egy korzikai nyaralás során gyöngyként a lába elé szór, és ő hagyja elmenni ezt a lehetőséget, és visszasüllyed abba a posványba, amiből pár pillanatra kiemelkedett. Az újabb találkozás pedig nem katarzissal, hanem lemondással jár, és Deepika Padukone sem tudja belőle újból előhozni azt a szárnyaló képzeletet, ami pedig ő maga lenne. Éli a látszatéletet, és ebben is akar meghalni.
    Az alapvetés szuper, a tálalás kicsit döcögős, a színészi játék Ranbir részéről meg túlzó. Nem a fantáziadús énje, az teljesen rendben van, ott igazán nem is szabad visszafognia magát, hanem a szürke kisember alteregója, na, azt túlzásba viszi. Már SRK-t sem csíptem a Rab Ne Bana Di Jodiban Suriként, annyira látszott, hogy művi a szerep, túlzó és semmi, de semmi természetes nincs benne, Ranbir valami hasonlót mutatott, csak nem annyira művit, néha-néha megcsillant valami természetesség is. Sejtem, hogy nehéz eljátszani egy olyan egyéniséget, ami nem saját, hanem rákényszerített, de Ranbirtól elvártam volna, hogy a RockStar és a Barfi! után ezt könnyedén kirázza a kisujjából. Hát nem ment.
    Vele ellentétben Deepika totál megfelelt a saját szerepében. Persze könnyebb dolga volt, róla sokkal kevesebbet tudtunk meg róla, az ő mozgatórugóit nehezebben lehetne megfejteni, nála nem láttunk katartikus gyerekkori eseményeket. De az ő helyzetébe sokkal de sokkal könnyebben beleéltem magam. Ez persze egy fordított helyzet. Amikor találkozunk valakivel, általában mindenki a jobbik formáját hozza, aztán jönnek a hétköznapok, kiderül, hogy a fehér lovon érkező királyfi, csak egy hétköznapi melós. Itt pont fordítva, a fehér lovas királyfi valójában felveszi egy hétköznapi melós álarcát, és nem hajlandó letenni. Ez aztán tényleg feladta a leckét Hamupipőkének, össze is omlott rendesen. Ebből a szempontból nem kell elkönyvelnem teljes csalódásként a filmet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük