Bobby (1973)

A történet két lázadó fiatal szerelmi románca. A fiú, Raj, gazdag család egyetlen fia, aki szeretet nélküli családban nő fel, és nem sok kapcsolata van a szüleivel, mivel gyerekkora óta bentlakásos iskolákban taníttatják. A film elején éppen hazatér tanulmányai befejeztével, és apja azt tervezi, hogy bevezeti az üzleti életbe, megismerteti üzlettársaival és hozzá hasonló üzletembert farag belőle. Erre a legjobb alkalomnak a fiú tizennyolcadik születésnapja mutatkozik, amikor meghívják összes ismerősüket és üzletfelüket egy nagy partira. A fiú azonban az előkelő társaságban csak egyetlen emberre figyel fel: egy magányos fiatal lányra, aki hamar eltűnik a partiról, és akiről később kiderül, hogy korábbi dadájának az unokája. A lány családja sokkal alacsonyabb rangú és szegény, így a fiú szigorú apja hallani sem akar a házasságról és vérig sérti a lány apját. A fiatalok azonban nem adják fel, fellázadnak a szülők ellen, és bármire képesek a szerelemért…

Későbbi feldolgozás: Jaanam (1992)

[embedyt] http://www.youtube.com/watch?v=AdRPZ4DYy-I[/embedyt]

megnézem lentebb

IMDB

  • Rendezte: Raj Kapoor

  • Írta: Khwaja Ahmad Abbas

  • Szereplők: Rishi Kapoor, Dimple Kapadia, Pran, Prem Nath, Sonia Sahni, Durga Khote, Aruna Irani, Prem Chopra, Farida Jalal, Piloo J. Wadia, Pinchoo Kapoor, Jagdish Raj, Shashi Kiran, Raj Rani, Aarti

2 comments on “Bobby (1973)

  1. Ez a film felért egy nosztalgiabombával. Én kiskölök voltam 1973-ban, de még emlékszem a trapéznadrágokra, a miniszoknyákra, a vastagon kihúzott szemekre, a színes-virágos blúzokra, a köldök fölött megkötött ingekre, és a motoros dzsekikre (ezek mondjuk nálunk leginkább utánzatok voltak).
    És a film elképesztően szabados, ellentétben a kilencvenes évek prűdebb Bollywoodjával, sokkal többet enged meg, sokkal többet láttat (némelyik ruhadarabban szerintem a mai napig nem mernének megjelenni hindi színésznők), és rettentően heves film. A két főszereplő hihetetlenül bájos, naiv fiatal, akik hisznek a szerelem mindenhatóságában, és ezért bármire készek.
    Rishi Kapoort én már csak pocakos karakterszínészként ismertem meg (D-Day, Student of the Year, Agneepath, Love Aaj Kal, Luck by Chance, Thoda Pyaar Thoda Magic, Namastey London, Fanaa, Hum Tum csak azok a filmjei, amelyek ide fel vannak töltve), de mosolyogva fedeztem fel azokat a gesztusokat és arcjátékokat, amelyek rá annyira jellemzőek. És itt milyen rettentően fiatal volt! 21 éves! De már érett, kiforrott játékkal mutatta be a szeretet nélkül felnőtt 18 éves fiút, aki szabályosan feléled egy egyszerű lány közelségétől.
    Dimple Kapadia pedig a film bemutatásakor mindössze 16 éves volt, majd eltűnt 11 évre, hogy aztán elvált asszonyként teljesen más szerepeket alakítson, és megmutassa, ez a film nem egyszeri fellángolás volt, hanem egy érett, kiforrott színésznő kezdeti bátortalan lépése. Már ebben a filmben is olyan dolgokat vállalt be, amelyeket később sem tagad meg (pl. Dil Chahta Hai alkoholista asszonya, vagy a Luck by Chance kislányomból-sztárt-faragok anyukája), és jó volt látni, hogy nem a szépsége miatt választották erre a szerepre, hanem a tehetsége okán.

    A két apa közül Pran (Mr. Nath) kevésbé produkált meggyőző játékot, de igazság szerint neki volt nehezebb dolga. A folyton elfoglalt, pénzkereső családfő, aki nem törődik sem a feleségével, sem a fiával, nem osztott neki túl jó lapokat. Ellenben Prem Nath (Jack Braganza szerepében) csak úgy lubickolt, ugyanis a kedélyes, csupaszív és folyton részeg halász szerepe csupa magas labdát adott neki, látszott, hogy élvezi minden pillanatát (a jellegzetes cuppogásán meg folyton vihognom kellett). A piros satyekja meg mindent visz, nekem is kell egy olyan!

    Nagyon tetszett a fiatalok megismerkedése, és hogy elég hamar a tárgyra tértek, semmi lacafaca, bírjuk egymást, élvezzük az életet. Aztán persze ahogy nehezedett az akadálypálya, és egyre több problémát kellett megoldaniuk, hirtelen már nem az élet élvezete, hanem a szerelem megtartása volt a legfontosabb. Ez is tetszett.
    Azon meg elmerengtem, hogy milyen borzalmas lehetett abban az időben (legalábbis remélem már nincs érvényben az emlegetett törvény), hogy 21 éves kora előtt a fiú csak apai engedéllyel nősülhetett meg, különben börtönbe került. Ez milyen már!

    Sokaknak ismerős lesz a zene. Nem véletlen. Dallamait sok későbbi film felhasználta, beemelte, némelyik annyira jellegzetes, hogy folyton-folyvást visszatér.
    A forgatás évszáma senkit se riasszon vissza, a film ugyanis digitálisan felújított, csodás képek, csodás hang, mintha csak néhány éve forgatták volna. Remélem tervezik további klasszikusok felújítását is. Az király lenne!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük