A film címe az indiai alkotmány 15. cikkelyére utal, mely tiltja a vallási, faji, kaszt, nemi vagy születési hely alapján történő megkülönböztetést. Noha a sztori egy konkrét eseményt mutat be (három tizenéves dalit [érinthetetlen] lány eltűnik egy kis faluban), a való élet sok eseménye ihlette, beleértve a 2014. évi Badaun banda elleni vádakat, vagy a 2016-ban Unában történt eseményeket.
Alternatív magyar cím: 15. cikkely
[embedyt] http://www.youtube.com/watch?v=HKOJY0cU63E[/embedyt]
megnézem lentebb
- Rendezte: Anubhav Sinha
- Írta: Gaurav Solanki, Anubhav Sinha
- Szereplők: Ayushmann Khurrana, Nassar, Manoj Pahwa, Kumud Mishra, Isha Talwar, Sayani Gupta, Mohammed Zeeshan Ayyub
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Én többek között azért szeretem az indiai filmeket mert nem félnek szembenézni önmagukkal. Sokszor még a könnyedebb filmekben is van társadalomkritika (korrupció, kényszerházasság, kasztrendszer visszásságai), ez az alkotás pedig a tömény valóság , kritikus, és ezzel együtt benne van a hazaszeretet is mint minden indiai filmben.
Ez a film megérdemelten három nagyon fontos díjat (legjobb történet, legjobb film-kritikusok díja, legjobb színész-kritikusok díja Ayushmann Khurrana)
vitt el a 2020-as Filmfare Awards-on. Ayushmann Khurrana remek alakítást nyújtott, de ez elmondható a teljes szereplőgárdáról. Mohammed Zeeshan Ayyub sokadszorra bizonyítja tehetségét, én bízom benne hogy hamarosan ő is olyan státuszt ér el mint Nawazuddin Siddiqui. Kumud Mishra pedig ismét igazolta hogy elsőosztályú karakterszínész.. A film hangulata a témának megfelelően sötét, és nyomasztó, de ez senkit se riasszon el mert érdemes megnézni.
9/10 pont
E-batta leírása alapján megnéztem.. Érdekes kultúra..Azért nézek különböző történelmi és különböző nemzetség filmeket, hogy világot lással, mivel soha nem voltam külföldön, de nagyon érdekel a más országok kultúrája… Ebből a filmből látszik mennyire más kultúrák vannak. Köszönöm, nagyon tetszett mármint a film és az a harc amivel megnyerték a csatát…
Kíváncsi voltam Ayushmann Khurranára egy komoly szerepben, mert idáig inkább vicces, vagy szürreális figurákat alakított. Az elején úgy tűnt kicsit el van anyátlanodva a világ háta mögötti körzet új rendőrfőnökeként, éppen, hogy megérkezett és máris egy meglehetősen sötét ügyet kell kivizsgálnia.
Az elsőre anyámasszony katonájának tűnő rendőr hirtelen nagyon is tudatos és határozott lett, egykettőre kiosztotta a beosztottjait. Innentől kezdve pedig már magára az ügyre koncentrálhattunk (bár továbbra is apró szeletekben kaptuk az indiai rögvalóságról a képeket: kasztrendszer, alapvető jogok semmibe vétele, betokosodott és megcsontosodott hagyományok stb.).
Lassan kiderül az ügy minden mocskos részlete, és fény derül arra is, hogy a főrendőrnek sem ez volt élete álma, de megpróbál helyt állni ott, ahol mások gáncsolják és próbálják elfedni az igazságot.
Akinek nem elég erős a gyomra, az inkább ne nézze meg a filmet, vannak benne olyan jelenetek, amelyeknél nem tanácsos éppen étkezni (és itt nem gyilkosságról, vagy ilyesmiről beszélek, hanem a dalit alja munkákról, amelyet a pőre valóságában mutatnak meg).
A mocskos ügy még mocskosabb lett, amikor belefolyt a politika is és egyre reménytelenebbnek láttam a helyzetet.
És bár a végén nem oldódott meg minden, továbbra is fennmaradt a régi rendszer, azért láttam egy kis reménysugarat.
Hilda fentebb írja, hogy az én ajánlásomra nézte meg, valakivel összekeverhet, mert én nem írtam semmit erről a filmről márciusban.