A film legalább négy műfajt egyesít magában: a Kali-mitológiát, a reinkarnációs drámát, a modernizációs melodrámát és a Sholay-típusú (1975) westernt. A múltban játszódó prológusban Durga fiait, Karant és Arjunt megöli a gonosz Durjan Singh, aki korábban – apjuk és nagyapjuk megölésével – megszerezte a család ősi birtokát. A Durga fohászát meghallgató Kali istennő közreműködésével azonban a két fiú újjászületik – mint Ajay, az utcai harcos, és Vijay, a lovászfiú. Miközben mindkettőjüket fel-felvillanó emlékképek gyötrik, kapcsolatba kerülnek a modern korban fegyvercsempésszé lett Durjan Singh-gel, aki gonosz fiához akarja kényszeríteni üzlettársa szépséges lányát, Soniát, noha az Vijayt szereti…
Alternatív magyar cím: Karan és Arjun
[embedyt] http://www.youtube.com/watch?v=bRxoGe4fOIc[/embedyt]
megnézem lentebb
-
Rendezte: Rakesh Roshan
-
Írta: Sachin Bhowmick, Anwar Khan
-
Szereplők: Rakhee Gulzar, Salman Khan, Shah Rukh Khan, Amrish Puri, Kajol, Mamta Kulkarni, Ranjeet, Johnny Lever, Arjun, Ashok Saraf, Aashif Sheikh, Ila Arun, Kishore Anand Bhanushali, Suresh Chatwal, Salim Khan Ding-Dong
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Meglepően jó sztorit sikerült kerekíteni egy alapvetően reinkarnációs dráma köré. Salman Khan (Karan/Ajay) és Shah Rukh Khan (Arjun/Vijay) pedig nagyon jól alakították az újjászületett testvéreket, akiket Káli istennő csodája teremtett meg. De legjobban az anyát, Durgát alakító Rakhee Gulzar tetszett nekem. Nagyon jól eljátszotta az anya félelmét, gyászát, majd bosszúját. Mindegyik jelenete hihető volt. A lányok aranyosak voltak (különösen Kajol), de túl sokat nem kellett tenniük a közösbe. Viszont Mamta Kulkarni nagyon jól táncol. És ledöbbentem, mert a Gup Chup Gup Chup song alatt a radzsasztáni táncost Ila Arjun alakította, én bizony nem ismertem fel. Korát nem tudni, de már 1983-ban énekelt filmben, mert elsősorban playback-énekes és táncos, másodsorban színésznő (a Jodhaa Akbarban a császár dadáját és miniszterét alakította, talán így ismerősebb lesz), úgyhogy ebben a filmben is már több lehetett ötvennél, mégis olyan vidáman ropta, hogy csak lestem.