Arjun Prasad (Rana Daggubati) Andhra Prades állam főminiszterének fia hirtelen utazik haza az Államokból, mert apja ellen robbantásos merényletet követtek el. A fiú kitüntetéssel végezte el a Harvard Egyetemet, és egy 500 milliárd rúpiás üzletbirodalmat vezet. Apja haldokolva egyet kér tőle, hogy legyen ő a főminiszter. A sajátos indiai politikai berendezkedés lehetővé teszi, hogy választások nélkül, pártalkuk kötésével nevezzék ki a főminisztert, és a minisztereket. A politikában szűz fiú hatalmi játszmák kellős közepébe csöppen, és nagyon rövid idő alatt a politikai intrikák, háttéralkuk, kenőpénzek világában találja magát.
Alternatív magyar cím: Vezér
[embedyt] http://www.youtube.com/watch?v=ddAAjFJBeZM[/embedyt]
megnézem lentebb
-
Rendezte: Sekhar Kammula
-
Írta: Sekhar Kammula
-
Szereplők: Rana Daggubati, Richa Gangopadhyay, Priya Anand, Tanikella Bharani, Harshavardhan, Srinivasa Rao Kota, Aahuthi Prasad, Rao Ramesh, Gollapudi Maruthi Rao, Subbaraju, Suhasini, Suman, Udayabhanu
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Hiába volt majdnem három órás a film, odaragasztott a székemhez. És teljesen leizzadtam tőle. Pedig nem voltak benne színes táncok, dalok, őrületes akciójelenetek, nagy szerelmi összeborulások, féltékenységi jelenetek.
Viszont Gandhi reinkarnációjának felemelkedése igen. Rana Daggubati bemutatkozó filmje, és akkora besszel nyerte a megmérettetést, hogy 2010 óta 24 (!) film bemutatóján van túl, jelenleg négy van tervben, és én a Nenu Naa Rakshasi miatt vágtam bele ennek a megnézésébe. A film 80 %-ában jelen van, úgyhogy nagy bátorság kellett a kiválasztáskor egy ismeretlen színészre bízni ekkora horderejű feladatot.
Arjun Prasad (Rana Daggubati) Andhra Prades állam főminiszterének fia hirtelen utazik haza az Államokból, mert apja ellen robbantásos merényletet követtek el. A fiú kitüntetéssel végezte el a Harvard Egyetemet, és egy 500 milliárd rúpiás üzletbirodalmat vezet. Apja haldokolva egyet kér tőle, hogy legyen ő a főminiszter. A sajátos indiai politikai berendezkedés lehetővé teszi, hogy választások nélkül, pártalkuk kötésével nevezzék ki a főminisztert, és a minisztereket. A politikában szűz fiú hatalmi játszmák kellős közepébe csöppen, és nagyon rövid idő alatt a politikai intrikák, háttéralkuk, kenőpénzek világában találja magát. Apját szerették a választói, de ugyanolyan korruptnak tartották, mint a többi politikust. A korrupció már olyan itt, mint a levegővétel, semmit sem lehet kenőpénz nélkül elintézni. Arjun azonban sajátos sakkjátékba kezd, aminek első pillanatban nem igazán látni a lényegét. Felveszi fokozatosan a harcot a korrupció ellen, ami nem is olyan egyszerű, ahogy mi itt nyugaton elképzeljük. Mivel hosszú a film, és alig szakítják meg dalbetétek, van idő apró történetekkel kibontakoztatni a vezérlőfonalakat, magyarázatot nyújtani, hogyan is működik a gépezet. És hogyan bontja fel szálanként, hogyan szedi ízekre, hogy új világot építsen belőle. Közben izgulhatunk, mert merényletet követnek el ellene, mert a képviselők palotaforradalommal meg akarják buktatni, mert a választók nem értenek egyet egyes intézkedéseivel, mert posztjának megőrzéséért kénytelen mocskos kompromisszumokra is (egy lány becsapása, és egy másik lány igazságtételének elsumákolása szárad a lelkén). És itt lesz kicsit idealisztikus a film. Meggyűlölve, beleundorodva száznyolcvan fokos fordulattal felborít mindent, szinte bankot robbant, és elindul egy második Gandhi-féle úton. Vezér lesz belőle.