Prem Ratan Dhan Payo – A szeretet kincse (2015)

Pritampur hercege éppen a koronázására készül, amikor merényletet követnek el ellene, melybe kis híján belehal. Hűséges szolgái elrejtik a herceget és felfogadnak egy hasonmást, hogy helyettesítse őt az ünnepségeken. Az egyszerű vásári komédiásnak, Premnek így gyorsan el kell sajátítania az udvari etikettet, a megfelelő beszédmódot, el kell viselnie a herceg íztelen vegetáriánus étrendjét és boldogulnia kell a herceg féltékenységtől és gyűlölködéstől terhes családjában. A legnagyobb megpróbáltatás azonban számára az, hogy udvarolnia kell a herceg szépséges menyasszonyának, miközben tudja, hogy a bájos hölgy sohasem lehet az övé.

megnézem lentebb

IMDB

  • Rendezte: Sooraj R. Barjatya

  • Írta: Sooraj R. Barjatya, Aash Karan Atal

  • Szereplők: Salman Khan, Sonam Kapoor, Anupam Kher, Neil Nitin Mukesh, Swara Bhaskar, Deepak Dobriyal, Samaira Rao, Arman Kohli, Sucheta Khanna, Prem Khan, Sameer Dharmadhikari, Mohamed Alinour

2 comments on “Prem Ratan Dhan Payo – A szeretet kincse (2015)

  1. A filmplakátok már elárulták, nem volt zsákbamacska, ez egy erősen pedofil film lesz, a főszereplő pasi már nem is az apja, lassan a nagyapja lehetne a főhősnőknek, de Salman Khan nem enged, továbbra is hősszerelmeseket alakít, bár egyre kevesebb sármmal, és egyre több púderrel. A neten viccet faragtak abból, hogy Salmanról és Sonamról készült már kép, amikor a lány egészen kicsi gyerek volt (talán három éves?), hogy Salman bácsi hogyan ajnározta, és most itt a film, amiben szerelmeseket játszanak. Egyszerűen nem bírtam ettől elvonatkoztatni. Számomra nem jelentett csalódást a film, mert alig vártam valamit, nem lepett meg, hogy egyrészt untam, másrészt pedig nagyon-nagyon nem tetszett. Salman egy rettentően pozitív főhőst alakított, aki annyira jó, hogy az már a “szentté kell avatni” kategória, és ez a szerepkör neki a szokásosnál is kevésbé megy. Jó lenne, ha abbahagyná, és a Wanted/Dabangg féle vonulatot követné, mert azokban jóval hitelesebb. Egy olyan karakter, aki folyton szendén mosolyog, jóindulatú még azzal is, aki egy kanál vízben megfojtaná, és a világért se lépne rá senki tyúkszemére, de lehetőleg legyen mindenki boldog, ő kicsi, szerény és meghúzza magát, viszont segít ott, ahol tud, ha bolondgombát ettem, talán elhiszem amit látok, szóval egyszerűen nem tudok egy épkézláb mondatot írni erről a filmről. Már a Bajrangi Bhaijaan se volt egyszerű eset, de ott legalább valami Forrest Gumpos idiótát faragtak belőle, ezúttal a kettős szerepéből a kevesebbet jelenlévő hercegi karakter volt az, ami jobban megfogott, ott legalább volt valami emberi abban, hogy hiába trónörökös, neki is vannak hétköznapi gondjai, mondjuk egy széthullóban lévő csonka család. A Prem Dilwale féle szerepkör viszont inkább csak megmutatta, (nekem legalábbis), hogy Salman Khan sosem volt jó színész, csak jól tudja eladni magát, mint jelen esetben is, egy ennyire huszadrangú sztori, ennyire csapnivaló alakítással, viszont nagyon jó körítés, rendesen megtámogatott marketing, és jól megtervezett vetítési projekt keretében tud ám kaszálni rendesen. Ha tíz év múlva megkérdezik a mostani nézőktől, hogy ugyan már meséljen el egy jó kis jelenetet a filmből, valószínűleg mindenkinek a Kristálypalota tükörlabirintusa ugrik be elsőnek, de Salman Khan játéka nemigen. A film kizárólag a rajongóknak jelent örömet, egyvégtében nézhetik, alig van jelenet nélküle, sokat verekszik, még többet édeleg, egyszer-kétszer még ömleng is, néhány könnycseppet is elmorzsol, hajrá fanok! tietek a pálya, nekem nem kell.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük