Négy emberi sors. A kábítószerfüggő rockzenész (Shahid Kapoor), aki rájön, hogy dalai másokat is függővé tesznek, a bihari bevándorló parasztlány (Alia Bhatt), akit kábítószerrel prostituálnak, a doktornő (Kareena Kapoor), aki egy rehabilitációs központban küzd a kábítószer ellen, az iskolázatlan rendőr (Diljit Dosanjh), akinek testvére kábítószerfüggő, mind azért küzdenek, hogy kiderüljön, a kábítószer terjesztésében korrupt politikusok is felelősek.
Alternatív magyar cím: Repülő pandzsábi
[embedyt] http://www.youtube.com/watch?v=EJylz_9KYf8[/embedyt]
megnézem lentebb
-
Rendezte: Abhishek Chaubey
-
Írta: Sudip Sharma, Abhishek Chaubey
-
Szereplők: Shahid Kapoor, Kareena Kapoor, Alia Bhatt, Diljit Dosanjh
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Egy különösen erős társadalmi problémát sikerült nagyon is valósághűen ábrázolni méghozzá éppen Bollywoodnak. Ki hitte volna? A kábítószerfogyasztás ott is olyan napi szintű probléma, amit már nem lehet asztal alá söpörni, de eddig csak felszínesen foglalkoztak a témával. Most azonban annyira megkarcolták, hogy nem is igen tetszett a nagyközönségnek, hogy ennyire az arcába tolták a nyilvánvalót. Bollywood elsősorban éppen az optimizmusával, az életigenlésével, a színes látványvilágával csalogatta a nézőket, tele tánccal és zenével, most meg a nyomor, a kilátástalanság, a hamis illúziók és a reménytelen küzdelem a függők kigyógyítására, mind-mind olyan képet mutat, hogy India nem tesz meg eleget azért, hogy kezelje a problémát. Ami igaz is. Nem ez a film lesz a megváltás, de talán elindít egy folyamatot, hogy igenis van mit tenni, beszélni kell róla, mert (ahogy többször el is hangzik a filmben) India lehet a következő Mexikó.
A színészekre egy rossz szavam se lehet. Valamennyien átérezték annak a súlyát, hogy milyen filmben vállaltak szerepet, és mindnyájan maximálisat nyújtottak. Shahid Kapoor különösen nyomasztó volt a kábítószert népszerűsítő rapszövegei hadarása közben, egészen sátánias külsőt kölcsönzött neki, de leginkább az üres tekintete fogott meg, amikor a börtönben azt kell végighallgatnia, hogy rajongói a saját anyjukat ölték meg, hogy pénzhez és ezáltal kábítószerhez juthassanak. Alia Bhatt a sovány, éhenkórász bihari lány szerepében (a film teljes egésze alatt nem derül ki a neve) egy jobb élet reményében akarja elpasszolni a véletlenül hozzájutott heroincsomagot, de olyan borzalmas csapdába esik, amiből egyedül (bármennyire is hadakozik) képtelen kijutni. Kareena Kapoor már többször is alakított orvost, de ez az első alkalom, hogy simán el is hittem róla, olyan orvos, aki látott már mindent, de ennek ellenére még mindig elkötelezett, és tenni is akar azért, hogy a világ jobb legyen. A frissen bemutatkozó Diljit Dosanjh (ez az első hindi szerepe) a korrupt zsaru szerepében megalkuvó figura, és csak akkor talál önmagára, amikor saját öccse lesz a kábítószer áldozata. Ez utóbbi három figura a saját tragédiáját is eljátssza, amit nem részleteznék, mert különösen erős momentuma a filmnek. Persze nem teljesen reménytelen a hangvétele a filmnek, felcsillant némi optimizmust is, ennek ellenére nagyon sok fájdalom maradt bennem.
Tetszett. A színészek káprázatosak voltak, egyikőjüket sem láttam még így: Alia Bhatt szénfeketén, koszosan, tanulatlanul, Shahid Kapoor drogosan, Kareena Kapoor hatalmas karikákkal a szeme alatt… Eleget mutat a problémából film ahhoz, hogy elgondolkozzunk rajta, de elég jól végződik ahhoz, hogy ne nyomjon agyon. Én „gyengébb idegzetű” vagyok, de nem fogok rosszat álmodni tőle
Köszönöm