Arya (Allu Arjun) egy rendkívül kiegyensúlyozott, boldog főiskolás. Első látásra beleszeret Geetába (Anuradha Mehta) és nyíltan ajánlatot tesz neki a barátja, Ajay füle hallatára. Természetesen elutasítják. A film Arya életfilozófiáját követi nyomon, némi filozófiai moralizálással, és folyamatos ajánlattételekkel. Ajayt is próbálja győzködni, hogyha annyira hisz a kettejük között lévő igaz szerelemben, akkor engedje meg, hogy a lány egyedül döntsön.
[embedyt] http://www.youtube.com/watch?v=k_P4hzNOKlE[/embedyt]
megnézem lentebb
- Rendezte: Sukumar
- Írta: Sukumar
- Szereplők: Allu Arjun, Anu Mehta, Siva Balaji, Subbaraju
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Már önmagában egy zavaros felütéssel kezdődik a sztori, miután Ajay „kierőszakolja” Geeathából, hogy a barátnője legyen (tulajdonképpen megzsarolja) befut Arya, az új főiskolai hallgató, aki még le sem szállt a biciklijéről, máris hevesen udvarolni kezd Geethának. Hol találkoztak, mikor szeretett bele, nem derül ki csak az, hogy el nem múló hévvel szerelmes a lányba. Hát ezt nagyon nem vettem be, mivel még egy „megpillantom a zsúfolt termen át és belebizsergek” jelenetet sem kaptam, hogy valamennyire hangulatba kerüljek. Rögtön ezután pedig a mélyvíz, Arya kifacsart logikája, ahogy megéli a szerelmet. Ráadásul az elején egy igazán ordas bakival indít, Arya lelkesen újságolja gyerekbarátainak, hogy a lány első mondata neki az volt, hogy I hate you. Mire az egyik gyermek felvilágosítja, hogy ez mit is jelent. Nos, az indiai felsőoktatásba csak perfekt angoltudással lehet felvételizni, mert ott az angol az oktatás nyelve. Érdekes, másnapra már perfekt beszélt angolul (ami természetesen nem volt feliratozva, ahogy az összes többi sem, sőt, némelyik telugu mondat sem). Egészen elkámpicsorodtam ilyen indítás után.
Később sem tudtam megszeretni az idegrángásos Aryát, az extrovertált alkat egyáltalán nem áll messze Allu Arjuntól, de ezt a karaktert annyira fantáziátlanul alakította, hogy kicsit sem érdekelt, hogy sikerül-e meghódítania Geethát, vagy sem. Szegény csaj az én szememben amúgy sem ért egy lyukas fabatkát sem, el nem tudtam képzelni, mire ez a nagy felhajtás körülötte, mert még a barátnője is érdekesebb személyiség volt, mint ő. Néha annyira csúnyán tudott nézni, hogy szerettem volna kisimítani a homlokából a ráncokat.
Viszont Subarajut fel sem ismertem, elképesztően nézett ki, egészen fellelkesedtem, mikor feltűnt a színen. És a kalauz poénjain tényleg tudtam nevetni, pedig általában az indiai humor nem mindig jön be.
A dalok és táncok sem jöttek be, egyedül a Dil Se.. koppintása tetszett, a Chhaiya Chhaiya eredetije persze ikonikus, de nagyon jól lemásolták, amolyan dél-indiai módra.