Kaira, a feltörekvő operatőr a tökéletes élet keresése közben zsákutcába jut. Találkozik Jug-gal, a rendhagyóan gondolkodó pszichológussal, aki beszélgetéseik során segít rávezetni egy új perspektívára az életben. Rájön, hogy a boldogság megtalálása nem az élet hiányosságainak kényelmetlenségén múlik, hanem éppen azok meglétén.
Alternatív magyar cím: Kedves élet
[embedyt] http://www.youtube.com/watch?v=2ZBPjt9NQtk[/embedyt]
megnézem lentebb
-
Rendezte: Gauri Shinde
-
Írta: Gauri Shinde
-
Szereplők: Shah Rukh Khan, Alia Bhatt, Aditya Roy Kapoor, Angad Bedi, Ali Zafar, Kunal Kapoor, Keshav Uppal
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Kétszer kellett elkezdenem a filmet, mert egyszer csak azt éreztem, hogy elvesztettem a fonalat.
Másodszorra, még jobban odafigyelve az írott szövegre is, megértettem, hogy a főhős lány valamilyen oknál fogva sodródik az életben egyik férfitől a másikig, nem felismerve vagy el nem fogadva, ha a férfi komoly szándékkal van irányába.
A lényeg csak később, sokkal később derül ki, amikor már összeveszett mindenkivel, agresszív az egész világgal, szülőkkel, rokonsággal, csak 4 barátnője és öccse a kivétel.
Ám ahogy elkezd terapeutához járni, az ottani beszélgetések során derül ki, hogy egész kicsi korától eredeztethető a probléma: egzisztenciális probléma miatt szülei a nagyszülőkre bízták és külföldre mentek dolgozni, a kicsi lány rajzolt – később írott – leveleire nem válaszoltak, s amikor végre megjelentek, hoztak magukkal egy új gyereket, egy kicsi babát. És ekkor már a kislány elfogadta a helyzetét, megszokta a nagyszüleinél az életet, szeretett ott lenni, de másodszor is csalódást okoznak a szülei, mert erővel elvitték a nagyszülőktől.
Ezeket a nehéz élethelyzeteket, csalódásokat cipeli magával, képtelen tartósan kötődni máshoz, illetve szemmel látható, hogy ha egy kötődés kezd kialakulni, abból ő kimenekül, de mégis a partnert hibáztatja (lásd Raguu eljegyzése!).
Féltem, hogy az idősebb terapeuta (SRK 🙂 ) felé kialakuló szimpátiája átalakul érzelmi kötődéssé, illetve hagyják a film készítői megvalósulni ezt a képtelen kapcsolatot, de hála istennek nem ez történt, nagyon finomat, szépen, mondhatnám szakszerűen átbillentette a terapeuta a lányt ezen a kezdődő érzésen.
Lassan tudomásul kell vennem, hogy SRK felhagy az énekes-táncos filmekkel, megmarad a „csak” szöveges szerepeknél. Engem ezek a régebbi filmjei tettek hódolóvá, alattvalóvá, csúszó-mászó imádóvá 🙂 De megértem, hogy felette is eljár az idő. Az ugyan nem tetszik, hogy most már mindig csak szőrös arccal látni (alapból utálom az arcszőrzetet), de látva az erős dohányzás arcán is hagyott jeleit, talán jobban is teszi. Így időben elfedte a jeleket és talán lassabban fog megöregedni a hódolói előtt.
Ha csak SRK-t csillagoznám, természetesen 5/5-öt adnék. De csak 3*-ra értékelem a filmet, mert nehezen érthetően indul a történet, a kezdetben hisztiknek tűnő kirohanások inkább agresszívnek tűnnek, mint segítségkiáltásoknak. A lelki válság nincs kellően kidolgozva.
Sok ismerősömnek nem tetszett, mások erősen gondolkodtak rajta, hogy ez most jó film vagy sem, nekem viszont egyértelműen jó napot szerzett. Vagy inkább estét. A szinopszis alapján nem is vártam valami bollywoodi zenés-táncos egyveleget (bár az is volt a filmben), meg azt sem vártam, hogy akciódús története legyen, úgyhogy nem kellett csalódnom az előérzeteimben. Viszont kénytelen kelletlen eszembe jutottak a réges-régi idők, amikor még én is sűrűn látogattam a mentálhigiénét, és közel sem kaptam ilyen mértékű segítséget, mint Kaira a filmben. Jug, a rendhagyó módszereiről ismert pszichiáter ugyanis apró történeteken, vagy jól irányzott és jó időben feltett kérdéseken keresztül vezeti el a lányt oda, hogy felismerje milyen gyerekkori csapdából kell kitörnie, hogy végre maradéktalanul élvezhesse az életet. A tengerparton vagy a biciklizés közben megtartott terápiás ülések már eleve jó pontot szereztek nálam, a székelmélet nagyon is szöget ütött a fejemben, a háttérben tevékenykedő sztárjátékosok (Aditya Roy Kapoor, Ali Zafar, Kunal Kapoor) néhány mondatos szerepeikkel pedig pont megfelelő arányban ellensúlyozták, hogy Alia Bhatt és Shah Rukh Khan ne borítsa be a vásznat teljesen. SRK-t pedig nagyon is el tudnám fogadni ilyesfajta szerepekben, amikor nem fiatal hölgyek legyeskednek körülötte, hanem középkorú emberként tart némi távolságot az ifjakkal szemben (SRK valahol ki is twittelte, hogy elege van a romantikus szerepekből). Alia Bhattnak volt egy-két nagyon erős jelenete, nem a film elején, mert a film első felével nekem is gondjaim támadtak, nem igazán tudtam senkit sem elhelyezni magamban (a rendező Gauri Shinde itt valamit nagyon elnézett), amikor a családját szembesíti gyerekkori traumáival, akkor meg hirtelen beugrott, hogy láttam már tőle ugyanezt a karaktert, méghozzá a Highwayben. Ott is szívbe markoló volt, és itt sem végzett félmunkát. A terápiás beszélgetések dialógjait pedig bátran javaslom az itthon praktizálóknak, nyugodtan vegyék kölcsön némelyik elemét, mert a hatása elementáris lesz.