Nandu (Mahesh Babu) gyerekkora óta csak egyvalamihez ért, az emberöléshez. Felnőve Hyderabad legkeresettebb bérgyilkosává válik. Az ellenzéki vezér Siva Reddy felkéri, hogy kövessen el ellene egy álmerényletet, remélve, hogy így megnyeri a választásokat. A merénylet azonban félresikerül, a célpont meghal. Nandunak menekülnie kell. A vonaton alkalmi útitársa, Prabhu esik áldozatul a rendőrök sortűzének, ezért Nandu elindul, hogy közölje a családdal a rossz hírt. Ott azonban összetévesztik Prabhuval, akit már 12 éve várnak haza, mert gyerekként megszökött.
Alternatív magyar cím: Ő
[embedyt] http://www.youtube.com/watch?v=Fiui1UiTfpc[/embedyt]
megnézem lentebb
-
Rendezte: Trivikram Srinivas
-
Írta: Trivikram Srinivas
-
Szereplők: Mahesh Babu, Trisha Krishnan, Prakash Raj, Sonu Sood, Srinivasa Rao Kota, Nasser, Giribabu, Brahmanandam, Dharmavarapu Subramanyam, Ajay, Tanikella Bharani, Brahmaji, Rahul Dev, Vajja Venkata Giridhar, Gundu Hanumantha Rao
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Mahesh két évvel az Athidhi előtt forgatta ezt a filmet, mégis legalább tíz évvel idősebbnek néz ki. Nemcsak a hajviselete miatt, hanem maga a szerep is tehet róla. Az Athidhiben ugye az érzelmek széles skáláját láthattuk tőle, míg ebben a filmben a minimálisra csökkentette az arcjátékát. Ami nem is csoda, hiszen egy bérgyilkost alakít, aki ebben nőtt fel, nem ismer mást, számára munka, de a valóságban nem nevezhető életnek a létezése. Egy félresikerült politikai merényletet követő menekülése azonban egy kis falu vidéki földbirtokosának udvarházába vezérli, ahol összetévesztik a gyerekkorában elszökött unokával, és hirtelen benne találja magát egy számára szokatlan miliőben. Természetesen a felmerülő problémákat a neki ismerős megoldásokkal orvosolja (úgyhogy akcióban itt sincs hiány), de a történet leginkább attól lesz érdekes, hogy párhuzamosan láthatjuk, a CBI-tiszt Anjaneya Prasad (Prakash Raj, ismét csodálatos!) nyomozását, ahogy lassan, de biztosan felgöngyölíti a merénylet szálait.
Nandu/Pardhu (Mahesh Babu) viszont jelentéktelen harcba bocsátkozik a falu szépével, Poorival (Trisha Krishnan), kezdetben úgy látszik győzelemre áll, de aztán ő húzza a rövidebbet.
Nem mondanám el a sztorit, legyen elég annyi, hogy a film legvégén egy tömény John Woo-akció orgiát kapunk, van abban katolikus templom, röpködő galambok és golyók, fellengzős párbeszéd a két ellenfél között, egyszerre láthatjuk az Ál/Arc és a Mátrix akciójeleneteit egybegyúrva, de még egész pofás megoldásban. A jól láthatóan gagyi CGI-effektek kivételével nagyon jól megcsinálták. Hogy Peter Hein rendezte az akciójeleneteket, az mindent megmagyaráz.
A dalok és táncok jók, a bevezető dal nagyon kemény és ütős, a Chandamama dalhoz írt koreográfia pedig különösen tetszett, de nem csoda, tisztán felismerhető, hogy a hindi koreográfus, Vaibhavi Merchant agyából pattant ki. Maheshra fejkendőt rakott, szakadt pulóvert, és sokzsebes nadrágot, és olyan hip-hop és streetdance lépéseket tanított meg neki, hogy simán profi táncosnak tűnt a szám alatt.
Trisha Krishnan azon kevés színésznők egyike, aki kétszer is forgatott Mahesh-sal, egy évvel később a Sainikuduban lesz majd partnere. Meglepő, hogy Mahesh milyen sok színésznővel forgatott, jellemzően csak egy filmet, Preity Zinta, Bipasha Bashu, Amisha Patel, Amrita Rao, Boomika Chawla, Sonali Bendre, Ileana, Kriti Sanon stb. (csak azokat soroltam fel akik hindi nyelvterületen is forgatnak), de nem tett kivételt a feleségével (Namrata Sirodkar) sem, vele is csak egy filmet forgatott, 2000-ben a Vamsee-t.
Ezt a filmet is szeretem, ezt is eltettem magamnak!