Mano mindenki életébe hoz egy kis könnyebbséget, megmosolyogtat maga körül bárkit, nincsenek előítéletei, és azonnal meglátja, ha valakinek segítségre van szüksége. Olyan mint egy hétköznapi angyal. Furcsa történet, az eleje csupa vidámság, csupa báj, csupa lendület, Siddharth (Mano azaz dr. Ajay Kumar) úgy viharzik végig a vásznon, hogy azonnal a szívünkbe zárjuk, nem tud ellenállni neki senki sem. Aztán valami történik. És innentől a történet teljesen más irányt vesz, 180 fokos fordulat, szinte végig szomorú, nyomasztó és elgondolkodtató.
Alternatív magyar cím: 180 nap
[embedyt] http://www.youtube.com/watch?v=xTG8WN_f5vM[/embedyt]
megnézem lentebb
-
Rendezte: Jayendra
-
Írta: Jayendra , Aarthi Videep, Subha
-
Szereplők: Siddharth, Nithya Menon, Priya Anand , Tanikella Bharani, Geetha, Sricharan, Lakshmi Ramakrishnan,
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Különös ember érkezik Chennai-ba. Imádkozik, megtisztul Vanarasiban, minden értékét egy imádkozó szent embernek adja, (aki azt mondja: 100 évig fogsz élni), és elbeszélget egy kisfiúval, aki a Mano nevet adja neki. Innentől kezdve szinte sosem látjuk szomorúnak. Eltekereg egy taxival, kiszáll egy idegen helyen, keres egy kiadó lakást, és hat hónapra előre kifizeti a lakbért. Kitakarít, majd a háziúr veterán-motorját is kibéreli 6 hónapra. Nem tudni miből él, de ha kell, mogyorót árul a strandon, hogy az árus kisfiú focizhasson, segít tekerni a biciklit az újságos kisfiúnak, vasal, hogy az utcai mosodás elolvashassa az újságját, teát visz a csatornapucoló munkásoknak, majd a borbélynak megmasszírozza a fejét. Nem tud ellenállni neki senki sem. Sem a zsörtölődő háziúr, sem a felesége, akinek megkönnyíti az életét, hogy vállalkozást gründol neki. De teljesen a bolondjává lesz Vidya az újságíró gyakornok is, aki nem nyugszik addig, amíg ki nem derít, amit lehet Mano életéről. Aki semmit sem árul el magáról, de ahogy haladunk előre a történetben, lassacskán megtudjuk, hogy ki ő valójában. Amerikában egy jónevű kórház sebészeti osztályán megbecsült orvosként a főorvos helyettese volt, szép, formatervezett lakásban élt voltak barátai de nem voltak gondjai. Beleszeretett Renukába, aki mókás hangutánzó, amúgy sikeres belsőépítész, és nem mellesleg szintén indiai, ráadásul egyikük családja sem ellenezte a házasságukat.
Siddharth felülmúlja a Rang De Basantiban és a Bommarilluban nyújtott alakítását, abszolút főszerep, a többiek teljes mértékben kiszolgálják, hogy a legjobbat nyújthassa.
Egyszerűen lenyűgözött.
Nincs vége a filmnek, nem is lehet, a történet nem ad erre lehetőséget. Mi csak 180 napot látunk. Mindig csak annyit.
Mikor ezeket a sorokat írom addigra már több mint hatszáz indiai, vagy indiai kötődésű filmet láttam már, és egyértelműen ez a film tetszett leginkább, és ez az alkotás tette rám a legnagyobb hatást. A film tökéletes példája az elfogadás, és a lemondás párosának, tehát a keleti (hindu) filozófiák alapjának. A film hangulata, képi világa magával ragadó, de ebben nincs semmi különös hiszen az indiai alkotások többnyire ilyenek, és ha az ember egyszer ráérez az ízükre akkor már másmilyen gyártású filmet már nem is nagyon akar megtekinteni. A főszereplő Siddharth zseniális, és egyike az általam legjobbnak tartott, és legkedveltebb tíz (Manoj Bajpayee, Nawazuddin Siddiqu, Irrfan Khan ők a top három, Ajay Devgn, Aamir Khan, Siddharth, Prakash Ray, Amitabh Bachchan, Suriya, Mahesh Babu) indiai férfiszínésznek. Ezen a filmen el lehet, és el is kell gondolkodni, mert itt valódi érzelmek jelennek meg. Egyértelműen 10/10 pont.