A film története két gyermekkori barátról szól Arjun (Ajay Devgn), és Manjeet (Salman Khan). A két fiatalember megtalálja a módját annak, hogy a kis indiai faluból eljussanak az angliai Wembleybe, mint rocksztárok. De csak miután sikerül leküzdeniük a saját személyiségüket…
Alternatív magyar cím: Londoni álmok
[embedyt] http://www.youtube.com/watch?v=oMoK5zKq56Q[/embedyt]
megnézem lentebb
-
Rendezte: Vipul Amrutlal Shah
-
Írta: Ritesh Shah, Suresh Nair
-
Szereplők: Salman Khan, Ajay Devgn, Asin, Om Puri, Aditya Roy Kapoor, Dilyana Bouklieva, Paul Gregory, Lee Nicholas Harris, Mandi Sidhu, Rannvijay Singh, Manoj Pahwa, Johnny Lynch, Chris Wilson, Goldy Notay, Brinda Parekh
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Felemás érzéseim vannak. A sztori jó, a forgatókönyv is, a dialógok hellyel-közzel sántítanak, leginkább a színészekkel nem vagyok kibékülve. Elsősorban Salman Khannal. Nem volt elég hiteles a lúzer Mannu szerepében, amíg csak a lúzerséget kellett eljátszani, addig még oké, de amikor az őstehetséget, aki lemossa a színpadról a legjobb barátját, annyira a vérében van a zene, na ott már nem volt hiteles. Vele ellentétben Ajay Devgn játéka őszinte volt, és inspiráló. Róla elhittem, hogy éveken keresztül csak azért küzdött, hogy ott legyen a csúcson. A csendesen őrlődő barát, aki azt látja, hogy elveszik tőle az álmát, valaki olyan veszi el, aki nem ezért küzdött éveken át, hanem szinte készen kapja, mint ahogy a lányt is, akit ő távolról szeret csak, mert mindent alárendelt az álmának, még a szerelmet is. Asin meg a másik, hát róla meg végképp nem tudtam elképzelni, hogy elsőre hisz egy nőfaló, egyik szerelmi kalandból a másikba ficánkoló csélcsap pasinak, minthogy észrevenné azt, aki távolról és titokban imádja. Kettőjükhöz képest felüdülés volt Aditya Roy Kapoor játéka, kár, hogy olyan ritkán foglalkoztatják. Ha jól láttam, ez volt a bemutatkozása.
Azért volt csalódás, mert egy éve mutatták be a Rock On!-t, ez megadta az alaphangot a rockzenekarokról szóló filmekhez, s hozzá képest tényleg másodhegedűs lett ez a kivitel. A rockzene meg még lejjebb került, nekem még az sem tetszett, bevallom őszintén. A Rock On! minden dalát betéve fújom, itt meg nem emlékszem egyetlen slágergyanús számra sem. Kár érte. El se hiszem, hogy ugyanaz a trió teljesített itt is, mint ott. Shankar-Ehsaan-Loy plusz még a Salim – Sulaiman duó is, egyszerűen képtelen vagyok felfogni… De az is lehet, hogy csak velem van a baj.