Krish és Ananya együtt tanulnak az egyetemen. Először csak a tanulásban segítik egymást, aztán összebarátkoznak és végül egymásba szeretnek. Két év együttjárás után szeretnének összeházasodni, ám Krish tradicionális pandzsábi családból származik, míg Ananya egy büszke tamil bráhmin család sarja, így házasságuk mindkét család számára elfogadhatatlan. Krish kitartó próbálkozással végül megszeretteti magát a lány családjával, ám azzal nem számol, hogy saját anyjával sokkal nehezebb dolga lesz.
[embedyt] http://www.youtube.com/watch?v=REifdfJvCzw[/embedyt]
megnézem lentebb
IMDB
-
Rendezte: Abhishek Varman
-
Írta: Chetan Bhagat, Abhishek Varman
-
Szereplők: Arjun Kapoor, Alia Bhatt, Amrita Singh, Revathy, Ronit Roy, Shivkumar Subramaniam, Sharang Natarajan, Madhu Anand Chandhock, Achint Kaur, Dilip Merala, Neil Shah, Aru Krishansh Verma
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
KEDVCSINÁLÓ
A lélekbúvárkodás, vagy agykurkászás már begyűrűzött Bollywoodba is, mert egy pszichiáter díványán kezdődik a film, ahová az öngyilkosság gondolatával foglalkozó főhősünk telepszik le. És a terápia alatt elhangzó vallomásaiból derül ki története is.
A gujarati Ahmedabadban található a közgazdászképzés fellegvára, ide jön tanulni a punjabi Krish Malhotra (Arjun Kapoor) és a tamil Ananya Swaminathan (Alia Bhatt). Rövid idő alatt összebarátkoznak, a kezdeményezés a lánytól jön, és bár semmi közös sincs bennük, eltelik néhány hét, és a barátságból szerelem lesz. Az egyetem zárt falai megvédik őket a kulturális és társadalmi különbségekből fakadó problémáktól, ezért a két év alatt igazán csak egymással foglalkoznak. A diplomaosztó napján azonban elkezdődnek a problémák. Mivel nem akarják elveszíteni egymást, az elhatározásuk, hogy összeházasodnak, fennakad a két különböző család ellenállásán, és elég hamar rájönnek, hogy az élet közel sem olyan fenékig tejfel, mint gondolták. A tamil család végtelenül konzervatív, és Krishnek fél évébe is beletelik, mire annyira bedolgozza magát, hogy kinyögik az igent. És ez volt a könnyebbik família. A punjabi ugyanis még keményebb, kezdve a műveletlen anyán (Amrita Singh, már hiányoltam, utoljára a Dil Aashna Haiban láttam, amúgy a hölgyről még azt érdemes tudni, hogy ő volt Saif Ali Khan felesége 1991-2004 között, dacára annak, hogy 9 évvel volt idősebb férjénél!), aki sértő megjegyzéseivel úgy viselkedik, mint elefánt a porcelánboltban, egészen a diszfunkcionális, alkoholista apáig (Ronit Roy, ugyanaz a félelmetes játék, amit már az Udaanban megcsodáltam). Bele is törik hamar a bicskájuk, úgy tűnik kudarcba fullad minden erőfeszítésük, Krish a pszichiáternél köt ki.
Aztán történik valami.
A film csodálatos. Alia Bhattról már ódákat zengtem a Highway kapcsán, Arjun Kapoorról pedig az Ishaqzaade és az Aurangzeb ürügyén. Most a két fiatal titánt összeeresztették, és igazán tökéletes koktélt varázsoltak belőle. Működik köztük a kémia, és még a kevésbé jól megírt dialógokat is nagyszerűen adják elő. Az egész film alatt végig szurkoltam, hogy sikerüljön, pedig India még mindig olyan olvasztótégely, ahol nem keverednek a hozzávalók, és ez a film alatt többször nyomatékosan az orrunk alá nyomják. Szomorú, de így van. A kasztrendszer, a nyelvi, neveltetésbeli, szokásjog szerinti különbségeket nemcsak kihangsúlyozzák, de még nyomatékosítják is. Dicséretes, hogy a film ez ellen próbál valamit tenni.
A zene isteni! Csodálatosan keveri a különböző hozzávalókat, úgyhogy mindenből jut egy kicsi.
És persze négy várost is meglátogatunk. Ahmedabadot Gujaratban, Delhit Punjabban, Chennait Tamil Naduban, és Mumbait Maharastrában. Már ezért is megéri.