A Mathur família Mauritiusra utazik, mert fiuk Harsh/Harry (Sanjay Suri) váratlanul bejelenti, hogy megnősül. A fiatalabbik fiú, Siddharth (Sharman Joshi) csak érzelmi zsarolással bírja anyját Gayatrit (Shabana Azmi) rávenni, hogy velük tartson. A legbölcsebb az apa, Navin (Boman Irani), aki a világ legjobb humorérzékével viseli el felesége uralkodói hajlamait. A menyasszony Aaliyah (Chitrangada Singh) ebbe a családba teljesen kívülállóként csöppen bele, és az első megmérettetésen el is bukik. Mivel vőlegénye a tőzsde hullámzásai miatt egyre kevesebb időt tölt vele, egyedül Siddharthban bízhat, hogy megvédi az anyai ármánytól. A kettesben töltött napok azonban különös véget érnek, egymásba szeretnek. A jegyesek kapcsolata már igencsak kifulladóban volt, de mindketten homokba dugták a fejüket, most viszont Siddharth, mint egy katalizátor, felrobbantotta a látszólagos nyugalmat. Amikor végül bevallják vonzalmukat, a Mathur családban kitör a háború.
[embedyt] http://www.youtube.com/watch?v=ePdb2t5DQRk[/embedyt]
megnézem lentebb
-
Rendezte: Onir
-
Írta: Amitabh Verma, Ashwini Malik
-
Szereplők: Shabana Azmi, Boman Irani, Sanjay Suri, Sharman Joshi, Chitrangda Singh, Payal Nair, Priyanka Bose, Adrian, Gaurav, Hirak Thakar, Helen, Mahesh Jadu, Kanwar Jagdish, Gaurav Nanda
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
A maga nemében az egyik legjobb kamara-darab, amit láttam indiai viszonylatban, igazán nagyon eltalált mindent a rendező. Dicséret illeti, minden szempontból.
A jelenben Siddharth, a fiatalabb fiú esküvőjére készülődik a cseppnyi család, majd vált a kép, és visszautazunk 11 évet.
A fentebb leírt sztorit nem mesélem tovább, ugyanis közel sincs vége, az érzelmi hinta-palinta csak ezután kezdődik.
Nagyon tetszett Sharman Joshi érett játéka, végre felnőtt szerepet kapott (3 idiots, Rang De Basanti, Golmaal), és nem is a legkönnyebbet. Kettősük Chitrangada Singh-gel pedig igazán elbűvölő, ugyanakkor torokszorító is volt, azt a feloldhatatlan csapdát, amiben vergődtek, nagyon meggyőzően játszották el.
A másik kettős meg a szívem csücske lett, Boman Irani és Shabana Azmi úgy viselkedtek, mintha férj-feleség volnának a való életben is, elképesztő, hogy mennyire egy hullámhosszon mozogtak. (Shabana például Javed Akhtar felesége, s így mostohaanyja Farhan és Zoya Akhtarnak). A számukra írt dialógok a legjobbak, amiket valaha hallottam, és még a nem vicces mondatokon is szívből tudtam nevetni, ahogy előadták őket.
A leghálátlanabb szerep szegény Sanjay Surinak jutott, de ő is minden tőle telhetőt megtett, hogy ne maradjon le a kiváló négyes mögött.
Nagyon tetszett a rendező helyszínválasztása, Mauritiust úgy mutatta be, ahogyan még nem láttuk. A legkevesebbszer a tengerparton időzött, inkább megmutatta, hogy ez a sziget nemcsak strandokból áll. De jó lenne egyszer eljutni oda.
Tetszett a jelmeztervező munkája is, apró utalások voltak például, hogy Siddharth és Aaliyah miért is illenek össze, a legtöbb jelenetben hasonló szín-összeállítású ruhában voltak, nemcsak néhány más utalás figyelhető meg nálunk (Casablanca DVD-lemez, mindketten tudós-alkatok stb.).
A zene szuper volt, leginkább szomorú, vagy szerelmes balladák voltak, hiszen a Sorry Bhai szinte csak a bocsánatkérésről szól. Táncok nem voltak benne (kivéve a stáblista alatt), de a helyi zenének és táncnak jutott szerep azért.
Nekem úgy tűnik, ez nagy kedvenc lesz, a párbeszédeket már az első nézéskor is vissza-vissza tekergettem.