Egy indiai kórházban furcsa gyilkosságok történek. A rendőrség tehetetlen a nyomozásban mivel racionális dolgokkal próbálja kezelni az ügyet. A harmadik gyilkosság után a zsaruk a személyzetre összpontosít. A 3-as szám a gyilkosságok közös pontja. Miután már a racionális tények csődöt mondanak, a rendőrség a személyzet segítségét kéri akik paranormális aktivitásra utalnak. Mivel a tetemeknek brutális módon ki van tépve szívük és torzítva az arcuk, ekkor sok misztikus kérdés is felmerül.
Alternatív magyar cím: Szellem
[embedyt] http://www.youtube.com/watch?v=k-oW-xJvMkU[/embedyt]
megnézem lentebb
-
Rendezte: Puja Bedi
-
Írta: Puja Bedi
-
Szereplők: Shiney Ahuja, Sayali Bhagat, Julia Bliss, Tabrez Khan, Bijayata Pradhan, Datta Rahul, Deep Raj Rana, Gulshan Rana, Tej Sapru, Sandeep Soparrkar
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Hát nem is tudom… a feltöltést köszönöm, a feliratot nem…
Pontosan a 36. percig bírtam nézni az 1 óra 54 perces filmet. Több okom is van, hogy a „delete” gombhoz nyúljak. Általában igyekszem elkerülni a Zs-kategóriás filmeket, amennyire csak lehet. Van aki imádja őket (némelyik borzalmas film akár trend-teremtő is lehet, vagy pedig megihleti Quentin Tarantinót, és az már fél siker), de én nem tartozom közéjük. Ez a film borzalmas volt. Sekélyes, manipulatív, ócska klisékre építkezve. De ennek ellenére még végig is szenvedtem volna (mert ugyi tartanám magam az elhatározásomhoz, hogy megnézem az összes filmet ami a gépemen van), de a felirat kiverte nálam a biztosítékot. Hagyján, hogy helyesírás nem oké, senki sem tökéletes (bár azért a word helyesírás-ellenőrzője segít, ha valaki nem biztos magában). Vállat rándítottam arra is, hogy néha a Google Translate köszönt vissza a mondatokban, értelme semmi, összedobált szavak, pont nem tudtam, miért azt mondta, azt és ott, sehogy se passzolt a szituba. De, hogy az összes angol mondat hiányzott, holott teljesen kevert film volt, és a csajszi vallomása szinte csak angol mondatokból állt, vagyis három percen keresztül mondta a magáét, és sehol egy felirat, akkor feladtam.
Persze már a film elején fogalmaztam magamban a velős kritikát, egyrészt arról, hogy az imdb 2,2-re értékelte (még ha nem is szoktam figyelembe venni, azért ez mond valamit), és ha valaki kíváncsi, és megnézi a szereplők utóéletét, valamennyien elvágták a karrierjüket ezzel a filmmel. Kezdve szerencsétlen főhősön Shiney Ahuján, aki valaha jobb napokat látott, ha valakinek ismerős, az a Bhool Bhulaiyaa trónörököseként láthatta, vagy a még szerencsétlenebb főhősnőn Sayali Bhagaton, aki annyira naiv volt, hogy azt hitte, a Miss India elnyerése már predesztinálta arra, hogy sztár lehessen, csak éppen senki sem mondta meg neki, hogy nem tud játszani. És bezárva a sort a rendezővel Puja Jatinder Bedivel, akinek ez volt az első és utolsó próbálkozása (hál’istennek), mert senki sem szólt neki, hogy katolikus templomba nem illik nőnek fedetlen vállal belépni, és egy kórház rezidens orvosa nem szexi ruhában megy első nap dolgozni. Alap, és sajnos szemet szúr.
Jelentkezzen, aki tovább bírja 36 percnél, az nyer tőlem egy fél hangszórót!