24 (2016)

Suriya ebben a sci-fi és a masala-mítosz intelligensen kevert filmjében nemcsak hármas szereposztásban látható, hanem a film producereként is tevékenykedett, valamint a nemzeti filmgálákon tekintélyes mennyiségű díjat is besöpört, köszönhetően annak, hogy a film sztorija bár viszonylag egyszerű, valójában az érzelmek széles skálájára ható sci-fi családi bosszú-dráma, amelyben egy tudós, annak gonosz ikertestvére és a tudós fia (mindhárom szerepben Suriya) között zajlik egy időutazós kütyü miatt.

megnézem lentebb

IMDB

  • Rendezte: Vikram Kumar
  • Írta: Vikram Kumar
  • Szereplők: Suriya, Samantha Ruth Prabhu, Nithya Menen, Saranya Ponvannan, Ajay, Girish Karnad, Mohan Raman, Sudha, Sathyan, Charle, Appukutty, Harsha Vardhan

3 comments on “24 (2016)

  1. Suriyától nem szokatlan, hogy egyszerre több szerepet játszik el, a Maattrraanban is hármas szereposztásban volt látható, és természetesen rajta a maszkok is legalább olyan hatásosak, mint Hrithik Roshanon a Dhoomban, de ezúttal rátett még egy lapáttal. Nemcsak, hogy hármas szereposztásban tündököl ismét (és még a producerkedést is bevállalta), de visszatért ahhoz, amit már láthattunk tőle a Vaaranam Aayiramban, a korral együtt változik rajta a maszk is. Természetesen ez önmagában még nem lett volna elég a sikerhez. Kellett hozzá egy jól megírt sztori, dramaturgia, vágás és nem mellesleg, hozzá szorosan kapcsolódó, jól megválasztott szereplőgárda.
    A bevezető jelenet pont annyi volt, amennyi kellett, nem sűrítették agyon, mégis minden információt megkaptunk ahhoz, hogy a 26 évvel később kezdődő tényleges történet esetében képben legyünk.
    Felváltva láthatjuk Suriyát 26 éves fiatal, kissé pimasz fiúként és deréktól lefelé megbénult, sokéves kómából éppen felébredt dühöngő vénemberként, mindezt 41 évesen eljátszva.
    Míg a dühöngő öregből keveset látunk a film elejében, addig a fiatal Suriya felfeldezi apja mágikus óráját és ki is használja azt, furfangosan, ötletesen, viccesen és persze lány van a dologban, naná!
    Az idővel való játék természetesen sosem könnyű, sok film abba a hibába esik, hogy hülyének nézi a nézőt, ezúttal szerencsére ez nem történt meg. Okosan van felépítve és minden jelenetnek megvan a maga helye.
    A végén a befejezés pedig nem a szokásos, meglepett nagyon, mégis így volt igazán értelmes és elfogadható.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük