Rohit Kumar (Aamir Khan) egy feltörekvő énekes, míg Kiran (Manisha Koirala) klasszikus éneket tanít, de vágyik arra, hogy előadóművészként sikeressé váljon. Találkozásukból szerelem szövődik, de mikor Kiran szülei ellenállnak, úgy döntenek, hogy önálló életet élnek. Házasságkötésük után azonban Kiran ambíciói háttérbe szorulnak, úgy érzi, hogy élete mindössze a háztartás, gyereknevelés és gondoskodás hármasában merülnek ki. Az idő sem képes enyhíteni csalódottságát, ezért úgy dönt, elhagyja őket, hogy új életet kezdjen. Rohit kezdetben képtelen megfelelni az apai feladatoknak, de néhány kezdeti hiba után képes létrehozni egy saját világot fiával, Sonuval. Eközben Kiran ünnepelt filmsztárként úgy dönt, hogy felbontja házasságát, de a fia felügyeleti jogáért harcba száll a bíróságon.
A film az 1979-es Kramer kontra Kramer (Dustin Hoffman, Meryl Streep) film feldolgozása.
Alternatív magyar cím: Egyedül vagyok, akárcsak te
megnézem lentebb
- Rendezte: Mansoor Khan
- Írta: Mansoor Khan, Nasir Hussain
- Szereplők: Aamir Khan, Manisha Koirala, Adil Rizvi, Deven Verma, Tanvi Azmi, Rohini Hattangadi, Paresh Rawal, Aanjjan Srivastav, Rakesh Roshan, Satish Shah
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Nagyon örülök, hogy fölkerült ez a film, igen hasznosnak tartom. Lehet, hogy a szórakoztató iparban a hasznosság nem kifejezetten fontos szempont, de számomra lényeges, hogy milyen értékrendet közvetít egy alkotás. Nem csak egy filmben lehetséges, hogy egy elromlott kapcsolatot az őszinte megbánás, az empátia, a gondolkodásmód megváltoztatása és a kölcsönös szívbeli megbocsátás meg tud menteni. Az önzetlen szeretet a valóságos életben is képes megakadályozni, hogy valaki csak a saját sebeit nyalogassa, és ezáltal gyűlölködővé vagy engesztelhetetlenné váljon. Bár ez a film – ahogy a tájékoztató írja – a Kramer kontra Kramer feldolgozása – az érzelmi töltése sokkal emberibb, pozitívabb, a vége pedig sokkal inkább katarktikus hatású (az én véleményem szerint), mint a Krameré. Az is előnye a filmnek, hogy majdnem kétszer annyi idő van a történet kibontására és a jellemek ábrázolására. Többek között azért kedveltem meg az indiai filmeket, mert jó hosszúak, így a történetet, a jellemeket, a jellemek formálódását alaposan ki lehet dolgozni.
Aamir Khan valami olyan széles skálán tud érzelmeket és jellemeket megjeleníteni, hogy az általam ismert színészek között senki a nyomába sem érhet. Ez már az egész fiatalon forgatott filmjeiben is megfigyelhető, igazi őstehetség.