Bruce Lee – The Fighter (2015)

Karthik (Ram Charan) neves kaszkadőr, akit az idealista álmodozó, Riya Bharadwaj (Rakul Preet Singh) összetéveszt egy rendőrrel, és a segítségét kéri. Karthik azon veszi észre magát, hogy a saját munkáján kívül, még a rendőrségét is neki kell elvégeznie.

Alternatív magyar cím: Bruce Lee – A harcos 

megnézem lentebb

IMDB

  • Rendezte: Sreenu Vaitla
  • Írta: Sreenu Vaitla, Kona Venkat, Gopimohan
  • Szereplők: Ram Charan, Rakul Preet Singh, Kriti Kharbanda, Arun Vijay, Brahmanandam, Mukesh Rishi, Tanikella Bharani, Posani Krishna Murali

3 comments on “Bruce Lee – The Fighter (2015)

  1. Gyógyír volt a lelkemnek a rettenetes csalódást okozó Vinaya Vidheya Rama (2019) után megnézni ezt a filmet. Úgy döntöttem, mégsem szeretek ki Ram Charanból. Pedig komolyan tartottam tőle, mert az alaptörténet meglehetősen hasonlított a 2013-as hindi Phata Poster Nikhla Hero sztorijára, itt is zsarunak nézik a főhőst, mert egyenruhában van és közbeavatkozott. De mindössze ennyi, ha el is lopták az alapötletet Sreenu Vaitla annyira kicsavarta az egészet, hogy nehéz lenne ráismerni. Élveztem, hogy a jelenetek konstans összefüggésben vannak egymással, mindenkinek mindenhol megvolt a maga szerepe, ráadásul a film közepén bedobtak két bombát, az egyik olyan cliffhanger volt, hogy percekig megbűvölve bámultam, mert már elég sok filmet láttam ahhoz, hogy kiszámíthatóak legyen számomra a karakterek, de ezúttal nagyon nem számítottam arra, ami történt. A másik bomba pár perccel később következett be, ha hosszabb idő telik el, valószínűleg nagyobbat üt, de ez sem volt igazán kiszámítható. A humorfaktor nem volt erőltetett, a double role szerepek pedig kifejezetten viccesre sikeredtek, ráadásul Ram Charan a végén már szabályosan lubickolt a kettős szerepben, élvezet volt nézni ahogy félpercenként karaktert váltott. Picit sokallottam a dalokat, egy-kettővel lehetett volna kevesebb, legalábbis volt ami szerintem megakasztotta a film ritmusát, de ez legyen a rendező baja. Nem voltak olyan siralmasak a zenék, bár S. Thaman munkásságát annyira nem ismerem, de jó volt látni, hogy ha elég tüzes talpalávalót rittyent össze, akkor Ram Charannak sem esik nehezére úgy igazán táncra perdülni. A legvégén pedig megjelent személyesen a Megasztár is, maga Chiranjeevi, aki saját magát alakította (nem mellesleg a valóságban Ram Charan apja) és jó volt látni, hogy milyen lesz majd idősebb korára Ram Charan, mert a hasonlóságot le sem tagadhatják – amire viccesen rá is játszottak egy-két jelenetben. A húgát alakító színésznő pedig elképesztően hasonlít a fiatal Dia Mirzára. Tetszettek a csavarok, a konspirációk a filmben, egyik sem volt öncélú és szerencsére nem bonyolították annyira a cselekményt, hogy követhetetlenek legyenek a szálak, bár szegény hősnő (Rakul Preet Singh) még a zárójelenetben sem tudta, hogy a vőlegénye most kaszkadőr vagy titkosrendőr?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük