Haider apja eltűnésének hírére hazatér Kashmirba, félbeszakítva külföldi tanulmányait. Nemcsak azt tudja meg, hogy apját a biztonsági erők őrizetbe vették, mert harcosokat rejtegetett, hanem, hogy anyja nagyon sajátos kapcsolatba került apja öccsével. Heves dráma bontakozik ki anya és fia között, ahogy mindketten azzal küzdenek, hogy megbékéljenek az őrizetben meghalt apa emlékével. Hamarosan Haider kideríti, hogy apja elfogásáért és megöléséért nagybátyja a felelős, ezért minden tudásával azon van, hogy megtorolja ezt.
megnézem lentebb
-
Rendezte: Vishal Bhardwaj
-
Írta: William Shakespeare, Basharat Peer
-
Szereplők: Tabu, Shahid Kapoor, Shraddha Kapoor, Kay Kay Menon, Narendra Jha, Kulbhushan Kharbanda, Lalit Parimoo, Ashish Vidyarthi, Aamir Bashir, Sumit Kaul, Rajat Bhagat, Ashwath Bhatt, Irrfan Khan, Anshuman Malhotra
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Valami lehet az indiai emberekben, hogy annyira egy hullámhosszon vannak Shakespeare-rel, teljes mértékben azonosulni tudnak vele, és a feldolgozásaik (Omkara/Othello, Ishaqzaade és Goliyon Ki Raasleela: Ram-Leela/Rómeó és Júlia) mindig mutatnak valami pluszt, valami újat, mégis tökéletesen felismerhető az angol drámaíró mondanivalója. Nincs ez másképp a Haider esetében is. Bár Kasmírba helyezi a történetet (ami India számára folyamatos drámaforrást jelent), és a királydrámát politikai drámává terebélyesíti, mégis egy család kálváriája, ahogy a színdarab is az, mert leginkább az egyén sorsán keresztül mutatja be a tragédiát. Aki jelen esetben Haider maga. Shahid Kapoor szerepelt már drámában (Mausam, Shikhar), mégis ez az első olyan alakítása, amire azt tudom mondani, hogy maradéktalanul elégedett vagyok. Színészileg beérett. Persze szeretem őt akkor is, amikor pofátlanul kretén (Fool N Final), ügyifogyi (36 China Town), beszédhibás ikerpár (Kaminey), vagy csak akcióhős (R… Rajkumar aka Phata Poster Nikhla Hero), mindegyikben tudott mutatni valami mást, de az igazán nehéz szerep az, amikor úgy kell eljátszanod az őrültet, hogy a néző tudja rólad, nem őrültél meg, csak a világ fordult ki a sarkából. És ebben az esetben szükség volt jó partnerekre is, és az telitalálat lett, mert Tabu érett színészi játékával az anyai szeretet és a boldogságát kereső nő kettős csapdájában vergődve olyan alakítást produkált, hogy egy Macbeth is megnyalná a tíz ujját érte, és ne felejtsük el az antagonistát, Kay Kay Menont se, akiről mindig is tudtam, hogy nagyon jó színész, de mindig csak epizódszerepek jutnak neki (amiben persze ezervattos teljesítményt nyújt), úgyhogy már ideje volt egy fajsúlyos főszerep neki is. A sírásó-jelenet pedig annyira zseniálisra sikerült, hogy nem csodálkoznék rajta, ha a Royal National Theatre egy az egyben ellopná, és a következő Hamlet-esten így adná elő.
Nem szeretem a Hamletet (nem tudom miért, mert amúgy Shakespeare a szívem csücske), de a Haidert imádom. Pont.
Hamlet az egyik kedvenc drámám és nagyon izgalmas volt látni azokat a finom párhuzamokat, amivel aktualizálni tudták ezt a régi témát. A főszereplő metamorfózisa az őrültségbe (ha annak lehet nevezni) zseniális.
És majdnem lemaradt: Irrfan Khan szerepe nem túl sok, de nekem személy szerint nagyon tetszett. Az eredeti darabban az apa szelleme volt, ezt tették egy befogadhatóbb és árnyaltabb figurává.