A vidéki indiai kisvárost két politikus-dinasztia uralja. A végletekig megosztott településen a hindu Chauhan és a muszlim Qureshi család ádáz ellenségei egymásnak, a politikai szembenállás nemzedékek óta mérgezi viszonyukat. A fiatal generáció tagjai születésüktől fogva gyűlölnek, míg el nem követik azt a végzetes hibát, hogy egymásba szeretnek.
Modern kori Rómeó és Júliaként a filmbéli Zoya és Parma szerelmének nem csupán két családot kell legyőznie – Indiában a mai napig becsületgyilkosság áldozatává válhat, aki más vallású vagy más kasztbeli személyében találja meg párját.
megnézem lentebb
-
Rendezte: Habib Faisal
-
Írta: Habib Faisal
-
Szereplők: Arjun Kapoor, Parineeti Chopra, Gauhar Khan, Anil Rastogi, Ratan Singh, Natasha Rastogi, Charu Rastogi, Shashank Khaitan, Ankit Kakar, Abdullah Osman, Akash Bathija, Aftab Khan, Jafarpal Dhillon, Meeta Bandhu, Pravin Chandra
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
A film utolsó mondata gondolkodtatott el igazán. Egy felirat: Évente ezer kegyetlen gyilkosság történik a becsület nevében. Az ok mindössze az, hogy az ártatlan áldozatok nem a saját vallásukon vagy kasztjukon belül találták meg az igaz szerelmet.
Még mindig nem teljesült Gandhi álma, a mai napig ott van véresen komolyan a megosztottság, a gyűlölet, az idegenkedés a más vallásúakkal, vagy a más kasztbéliekkel szemben. Szerintem ez rettenetes.
Két politikus család évszázados viszálya adja meg az alaphangot (akik nemcsak politikai ellenfelek, de más vallásúak is), az indiai Rómeó és Júlia történethez. Parma Chauhan (Arjun Kapoor, jegyezzük meg ezt a nevet, mert ez a film volt a debütálása, de amit letett az asztalra, az lenyűgöző!), a hindu Chauhan család elfajzott legfiatalabb sarja már ötödik éve járja az egyetem első évfolyamát, és azon kívül, hogy sűrűn látogatja a bordélyban Chandot (Gauhar Khan), nem igazán emeli a családja fényét. Anyja, Parvati (Natasha Rastogi) egész nap csak a halál után sóhajtozik, látva mivé lett felnőtt fia. A Chauhan család feje Surya (Anil Rastogi) sem becsüli semmire unokáját, míg a fiú egy merész húzással választást nem nyer a nagyapja számára.
Zoya Qureshi (Parineeti Chopra, már a Ladies vs. Ricki Bahlban is megjegyezni érdemes alakítást nyújtott a trampli újgazdag csajszi szerepében), a városban évek óta képviselő muszlim Aftab Qureshi (Ratan Singh Rathore) egyetemi évfolyamelső lánya, apja nyomdokaiba szeretne lépni, politikai pályára készül, de heves vérmérséklete nem igazán teszi erre alkalmassá. Éppen a vadmacska természetére figyel fel Parma, aki addig küzd a lány karmaival, míg meg nem hódítja.
Titkos esküvőjük egy elhagyatott telepen történik, két tanújuk Parma két barátja, eskető papjuk meg az életveszélyes fenyegetéssel odacsalt imám. Nászágyuk egy kiszuperált vagon dupla ülése.
A nász után pedig Parma közli a megdöbbent lánnyal, hogy az esküvő érvénytelen, pusztán elégtételt vett a sérelemért, ami akkor érte, mikor a lány nyilvánosan pofon vágta.
Itt következik a szünet.
Nem egy szokványos Rómeó és Júlia történet, pedig annak indul. Annál sokkal, de sokkal durvább. A film tele van emésztő szenvedéllyel, generációs gyűlölettel, rosszul értelmezett becsülettel, mindent átitató ellenszenvvel, hiányzik a kompromisszum, a beleérzőképesség, a tolerancia. A legszebb, és legfájóbb érzelmeket éppen egy megvetett, és becstelen utcalánytól, Chandtól látjuk, aki önzetlenül segít a sorsüldözött szerelmeseknek (pedig szerelmes a fiúba). Búcsújában arra kéri Zoyát, neveljen embert a fiúból.
A film második felét nem akarom elárulni, tele van érzelmi hullámvasúttal, és hol reménykedéssel, hol kilátástalansággal.
A film zenéje pedig telitalálat. Mind a bengáli zenék, mind a szerelmes balladák.