Az 1949-es alkotmány a földreformtörvények kidolgozását és végrehajtását a szövetségi államok hatáskörébe utalta. 1953-ban Nyugat-Bengáliában is elfogadták az ún. Zamindár-törvényt, az arisztokrácia és földbirtokos osztály vagyonfosztását. Manikpur zamindárja (földbirtokosa) (Barun Chanda) kicsit álmodozó öregúr, nem hiszi el, hogy a törvényt elfogadhatják, ezért amikor az tényleg hatályba lép, a meglepetés erejével hat rá, hogy földjeit elveszik, értékes műkincseit pedig lefoglalják a múzeumok számára. De neki igazából egyetlen kincse van csak, leánya Pakhi (Sonakshi Sinha), az ő sorsa aggasztja igazán. Fiatal régész érkezik a faluba, Varun Shrivastav (Ranveer Singh) egy valószínűsíthető templom romjait szeretné megtalálni, és ásatásokba kezd az 500 éves templom mellett. Régi vágya megtanulni festeni, és ebben segítségére van Pakhi. A fiatalok között szerelem szövődik, de semmi és senki sem az, aminek látszik.
Alternatív magyar cím: Tolvaj
megnézem lentebb
-
Rendezte: Vikramaditya Motwane
-
Írta: Vikramaditya Motwane, O. Henry
-
Szereplők: Ranveer Singh, Sonakshi Sinha, Barun Chanda, Adil Hussain, Vikrant Massey, Dibyendu Bhattacharya, Arif Zakaria, Pratap Jaiswal, Shirin Guha, Divya Dutta, Palan Kundu, Anirban Basu, Amit Saha, Dhruv Mookerji, Newton
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
A film O. Henry The Last Leaf [Az utolsó falevél] című novellájának története alapján készült. (Kocsis Antal fordításában itt olvasható, nem túl hosszú http://adattar.vmmi.org/cikkek/16032/hid_1996_10_16_henry.pdf )
Nagyon szép film volt, a két főszereplő szerelmének minden fájdalmával, dühével, és szerintem száz százalékban jó választás volt erre Sinha és Singh. Mindketten fiatalok, és megvan bennük az a plusz, amitől elhiszed, hogy egyszerre szeretik és gyűlölik egymást.
A zene pedig pont passzolt.
Ahogy néztem a filmet, én is reménykedtem abban, hogy nem fog lehullani az a falevél, de közben készítettem a papírzsepit…