Magadheera (2009)

1609-ben a szerelmespár Mitravinda hercegnő és Kala Bhairava a harcos, szerelmük beteljesedése nélkül meghalnak. 400 évvel később, a harcos reinkarnálódott mint Harsha, és a foglalkozása motoros kaszkadőr. Harsha véletlenül megérinti egy lány kezét, mely áramütésként éri, és elkezd emlékezni múltbéli életére. Célja, hogy megtalálja a lányt, aki ilyen hatással volt rá. Véletlenül megérinti Indu kezét, és rájön, hogy ő volt Mitravinda hercegnő. A fiatalok ismét egymásba szeretnek, de felbukkan a „gonosz”, aki előző életükben megölte a hercegnőt, és szétválasztotta őket.

Alternatív magyar cím: Bátor 

megnézem lentebb

IMDB

  • Rendezte: S.S. Rajamouli

  • Írta: S.S. Rajamouli, Vijayendra Prasad

  • Szereplők: Ram Charan, Kajal Agarwal, Dev Gill, Srihari, Sarath Babu, Suneel, Surya, Hema, Rao Ramesh, Subbaraya Sarma, Chiranjeevi, Mumait Khan, Kim Sharma

6 comments on “Magadheera (2009)

  1. Ismét egy lenyűgöző történelmi/reinkarnációs dráma a telugu nyelvterületről, India Ándra Pradesh államából. Annyit mindenképpen érdemes tudni róla, hogy több, mint 75 millióan lakják és az utóbbi években elképesztő filmeket készítettek az itt alkotók.
    A Magadheera sokadik feldolgozása (készült már malajálam és tamil változat is, és most gondolkodnak egy hindu verzión, ahol talán Hrithik Roshan alakítaná Harsha/Bairavát, de szerintem ebből már picit kiöregedett, vagy esetleg Ranveer Singh, de egyelőre még nagyon képlékeny a dolog) egy legendának, egy szerelem újjászületésének 400 évvel később. Rajashtanban Udaigarh királyának harcos testőre Kala Bhairava, és Mitravinda királylány között szövődő tragikus szerelem a mában egy motoros kaszkadőr és egy egyetemista lány között ismétlődik meg, akik előző életük minden rezdülését újraélik, felidézve a szerelmüket is.
    A reinkarnáció, mint motiváció mindig is hangsúlyos szerepet kapott az indiai filmművészetben (Karan Arjun, Om Shanti Om), de ebben a filmben leginkább a professzionális kidolgozás szögezett a székhez. A XVII. századi királyi palota fenséges életének hétköznapjait épp olyan aprólékosan dolgozták ki, mint a XXI. századi motorversenyeket, a nagyvárosi fiatalok szórakozását.
    A visszatekintő részeknél abba a hangulatba kerültem, mint a 300 (vagy a Ben Hur) nézésekor, kicsit valószerűtlen, kicsit heroikus, kicsit képregényszerű, mégis lenyűgöző illúziókeltés kellős közepébe. A díszlet, a jelmezek, a szereplők mind-mind hozzájárultak ehhez.
    A mában játszódó jelenetek viszont tele voltak frissességgel, elképesztő táncbetétekkel (Ram Charantól el is vártam, hogy a gumilábú sztár ne is adja alább, mint 10-es skálán 10-es nehézségű tánclépések teljesítése, naná, meg tudja csinálni), trükkös kaszkadőrmutatványokkal és sokkoló, véres jelenetekkel (ez utóbbiakból szerencsére nem túl sok volt).
    Kajal Agarwal (Indu/Mitravinda) végig gyönyörű, és egyenrangú partnere hős testőrének, a hagyományos királyi öltözetben éppen úgy meggyőző királyi fenség, mint bolondozó egyetemista lányként farmerben és blúzban.

    Ram Charant ebben a filmben láttam először, és nagyon rövid idő alatt gyorsan beszereztem az összes többit is (még mindig nem túl sok), és egy kivételével az összes ugyanezt a tökéletes precizitást mutatja, az ember vagy beleszeret, vagy beleszeret.

    Igaz, hogy hosszú, de nincsenek üresjáratok, minden jelenetnek súlya van, bár a mai napig nem jöttem rá az égen keringő bolygók jelentésére (az egyik bele is csapódik a földbe, de nem derült ki, hogy miért).

    1. Most néztem újra a filmet és még mindig nagy hatással van rám. Imádom Ram Charan játékát, zseniális.

  2. Nagyon jó és szép film.Remek alakítás volt Ram Charanttól ismét.A tánca itt is hihetetlen volt.Imádom nézni ahogy táncol.Ram Charan és Allu Arjun tánctudása veri Hrithik Roshanét.Ők ketten Hrithik utódai.S nem mellesleg hihetetlen jól néznek ki.Úgy látom ez családi vonás náluk.

  3. Túl hosszúra húzták a szép történetet.
    Hosszúak a táncjelenetek,
    nem is beszélve a gyilkolós részek konkrét mutatásától.
    A gyönyörű történetet kell kidomborítani .
    A főszereplők csodálatosak voltak. A rendező is, hogy ilyen témához hozzá mert nyúlni.

  4. Ezzel a filmmel az összes Rajamouli rendezte alkotást megnéztem, ami elérhető a hundián.
    Az elején arra gondoltam, hogy talán mégis rossz filmet kezdtem el nézni (igen, ez irónia), de aztán beindult a mesélős henger, a film végére pedig centrifuga lett és megint nem csalódtam a mesterben.

Hozzászólás a(z) e-batta bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük