Silver Linings Playbook – Napos oldal (2012)

Pat Solatano (Bradley Cooper) mindenét elvesztette – a házát, az állását, a feleségét. És most kénytelen újra a szüleihez (Robert De Niro, Jacki Weaver) költözni, miután nyolc hónapot töltött egy elmegyógyintézetben. Pat szeretné újra rendbe hozni az életét, pozitívan szemlélni a világot és szeretne újra összejönni ex-feleségével is. A szüleinek csak annyi a vágya, hogy Pat képes legyen ismét lábra állni a nehéz időszak után. Ám a dolgok még bonyolultabbá válnak, mikor Pat megismeri Tiffanyt (Jennifer Lawrence), a titokzatos fiatal lányt, aki szintén nem kevés problémával küszködik. Tiffany felajánlja Patnek, hogy segít neki visszahódítani egykori kedvesét, de csak akkor, ha cserébe majd ő is tesz érte valami nagyon fontosat. Mikorra pedig egyezségük kezd beteljesülni, meglepő módon azt tapasztalják, hogy felettébb közel kerültek egymáshoz, és talán a saját elrontott életükre is érvényes lesz a “minden rosszban van valami jó”-tézis.

megnézem lentebb

IMDB

  • Rendezte: David O. Russell

  • Írta: David O. Russell, Matthew Quick

  • Szereplők: Bradley Cooper, Jennifer Lawrence, Robert De Niro, Jacki Weaver, Chris Tucker, Anupam Kher, John Ortiz, Shea Whigham, Julia Stiles, Paul Herman, Dash Mihok, Matthew Russell, Cheryl Williams, Patrick McDade, Brea Bee

2 comments on “Silver Linings Playbook – Napos oldal (2012)

  1. Egyik kedvenc tanmesém arról, hogy bármennyire is várod a boldogságot, onnan, ahonnan már jó néhány pofont begyűjtöttél, ez sajnos nem fog működni, akármennyire is szeretnéd, de ha elég erősen figyelsz, vagy nyitott szemmel jársz, akkor rád találhat a boldogság ott, ahonnan nem is számítottál rá. Bradley Cooper az ügyeletes szépfiú, aki ezen imázsát igyekszik levetkőzni, és elvállalni olyan szerepeket, ahol nem a kék szemeit kell premier plánban rebegtetnie, hanem mutatnia is kell némi színészi vénát. Nos, szerintem állta a sarat, és derekasan helyt állt, amikor a teljesen zakkant, az idegösszeroppanásból épphogy csak felépült férfi szerepében maradék önbecsülését próbálja helyreállítani. Sajnos a probléma az, hogy Jennifer Lawrence hellyel-közzel egyszerűen lejátssza a vászonról, azt persze nem tudtam eldönteni, hogy azért-e, mert jobban van megírva a szerepe, vagy azért, mert jobb színész. Pedig még csak nem is kedvelem a színésznőt (Cooperrel ellentétben). Az egész film színvonalát azonban teljes mértékben megemeli és uralja Robert De Niro, akit továbbra sem lehet leírni, adjanak neki bármilyen szerepet is. A fater, aki nem tud mit kezdeni a fiával, de vödörrel önti belé a lelket, meg rendesen meg is pakolja a bűntudatát, amikor az oly fontos meccsek sorsát pont a fia megnyilvánulásaihoz köti, egyszerűen fenomenális. Már ezekért a pillanatokért megéri megnézni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük