The Lost Empire – A sárkány éve (2001)

Kereshető cím még: The Monkey King

Nick Orton híres temetkezési helyek után kutat, amikor a cserépkatonák elküldik hozzá a gyönyörű Kwan Yinget. A szépséges hölgy megbízza Nick-et egy ősi kézirat, az “Utazás Nyugatra” című mű felkutatásával és megmentésével, s a küldetés teljesítésére mindössze három napot kap. A kéziratot és szerzőjét gonosz démonok tartják fogva egy földalatti misztikus világban, és ha Nick-nek nem sikerül feladatát végrehajtania, megsemmisül ez a titokzatos világ. Kezdetét veszi hát a jó és a gonosz kalandos és izgalmakban bővelkedő küzdelme. A Majomkirállyal nagyon jó kapcsolatba kerül, megtanulja, hogy milyen a nemes harcos, cserébe pedig tanít valamit az emberi szívről. Nick számára a küzdelem egyszerre külső és belső harc: meg kell győznie a kézirat szerzőjét, hogy műve még mindig értékes, és harcol érzései ellen is, mert időközben beleszeret Kwan Yingbe. Választania kell, hogy elengedje-e a lányt vagy szeresse, és ezzel megfossza hatalmától.

megnézem lentebb

IMDB

  • Rendezte: Peter MacDonald

  • Írta: David Henry Hwang 

  • Szereplők: Thomas Gibson, Bai Ling, Russell Wong, Ric Young, Kabir Bedi, Eddie Marsan, Randall Duk Kim, Henry O, Kay Sui Lim, Burt Kwouk, James Faulkner, Sai-Kit Yung, Kwong Loke, Yu Beng Lim, Turbo Kong

2 comments on “The Lost Empire – A sárkány éve (2001)

  1. Imádom az egzotikus meséket, talán azért, mert nem ezeken nőttem fel. Valahogy mindig elvarázsolnak, legyen az akár egy hindu mitológia (Main Krishna Hoon), telugu rémregény (Anaganaga O Dheerudu), vagy egy szürreális tamil utazás (Aayirathil Oruvan), engem mindig lenyűgöznek. Ezúttal a Majomkirály legendájának érdekes átiratával találkoztam, Vu Cseng-en híres regénye a Nyugati utazás az alapja, de nem a regényből veszi a sztorit, hanem maga a könyv áll a történet középpontjában. A klasszikus kínai regény megsemmisítése a cél, és már ötszáz éve ezen ügyködnek a démonokká vált cenzorok, lassan célhoz is érnek, amikor Kwan Ying, a Tisztaság Istennője (Bai Ling) megkeresi Nick Ortont (Thomas Gibson), aki Kína-kutatóból lecsúszott marketingest alakít, hogy mentse meg a könyvet. Persze az amerikai először erősen kétkedik, több csoda elteltével jut arra a következtetésre, hogy nem rémálmodik, hanem valóban vele történnek meg a dolgok, úgyhogy kiszabadítja a Majomkirályt (Russell Wong), megkeresi két hű társát, Röfit és Fiar Sandot (Kabir Bedi) és elindulnak egy hosszú útra, aminek természetesen mesei a vége. A tv-játék meglepően jól sikerült, engem végig lekötött, éppen második gyerekkoromat élem, úgyhogy tetszett is, a nyilvánvalóan gagyi megoldások ellenére. Kicsit meghökkentem, hogy az istennő mindenhová buddhai kéztartással közlekedik, azért ez eléggé fárasztó lehet, Kabir Bedi pedig tényleg annyit tett, amennyire a szerepe predesztinálta, daliás hadfiként a humorérzékét kereste, de sajnos rajta még Jáde Császár sem segíthetett. Konfuciusz ezúttal nem filozófusként és vallásalapítóként, hanem (vicces) szürke eminenciásként a háttérből űzte sötét üzelmeit, de persze a végén miniszterelnökből lefokozták a császári latrina felügyelőjévé (az író valószínűleg nem komálja a konfuciuszi tanokat 🙂 ), és félretéve, hogy stúdióban törik-zúzzák össze az épületeket (ez azért erősen a csiklandós tartományba esik), meg a néhol kevéssé látványosra sikeredett trükkfelvételeket, a sztori önmagában annyira csavaros, hogy ezért megéri végignézni. Én imádtam, de hát mesefüggő vagyok (nem rajzfilm, hanem élőszereplős mese függő).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük