The Hundred-Foot Journey – Az élet ízei (2014)

A festői szépségű dél-francia kisvárosban Madam Mallory (Helen Mirren) éttermének, az előkelő Le Saule Pleureur-nek nem akad párja: a Michelin csillagos konyhában egymás után készülnek a gasztronómiai csodák a szenvedélyes, ám kissé vaskalapos tulajdonosnő irányításával. Az egyszerű ételek is kifinomult fogássá változnak a keze alatt, amivel vendégeit teljesen megbabonázza. De a tökéletes recepthez mindig kell egy izgalmas hozzávaló. És ez most az egzotikus Indiából érkezik. Egyik napról a másikra toppan be a csendes városkába a Kaddam család, akik nem kisebb tervvel állnak elő, mint hogy megnyitják indiai éttermüket szemben a francia gasztrocsodával. Nem csak a hangos zenétől lesz zajos a környék, de a kurkuma, a szegfűszeg, a curry, és a garam masala is felpezsdíti a lakók ízlelőbimbóit. Az eddig rozmaringtól, és bazsalikomtól illatózó környék élete kezd teljesen a feje tetejére állni, és ezt persze Madam Mallory sem nézheti tétlenül. Megkezdődik a rivalizálás, míg nem a Kaddam család gyöngyszeme, a hihetetlenül tehetséges Hassan (Manish Dayal), és Madame Mallory elbűvölő séf helyettese, Maquerite (Charlotte Le Bon) szövetkeznek: a két teljesen eltérő kultúra ízeit egyesítve élettel telítik meg nem csak a tányérokat, de a bájos városkát is. És ez még Madame Mallory világát is felkavarja. Szárnyai alá veszi Hassant, hogy megtanítsa a kulináris kifinomultság minden csínjára, és közben ő maga is megnyílik az új ízekre, és az élet új csodáira. Mert kell az a kis fűszer, ami kicsit megbolondítja, és felkavarja az egyhangú ízeket.

megnézem lentebb

IMDB

  • Rendezte: Lasse Hallström
  • Írta: Steven Knight, Richard C. Morais
  • Szereplők: Helen Mirren, Om Puri, Manish Dayal, Charlotte Le Bon, Amit Shah, Farzana Dua Elahe, Dillon Mitra, Aria Pandya, Michel Blanc, Clément Sibony, Vincent Elbaz, Juhi Chawla, Alban Aumard, Shuna Lemoine, Antoine Blanquefort

3 comments on “The Hundred-Foot Journey – Az élet ízei (2014)

  1. Én nagyon jól szórakoztam a filmen, és közben rettenetesen meg is éheztem. De minden „szakácsos” filmmel így járok, sajnos. Pénzem ugyan nincs rá, hogy eljussak egy Michelin csillagos étterembe, de legalább a szemem jól lakik.
    Helen Mirren ugyanazt a figurát adja elő, amit már megcsodálhattunk Meryl Streep zseniális előadásában Az ördög Pradát visel című szösszenetben. Nyársat nyelt, végtelenül angliánus, és az orrát a felhők között tartó, tudálékos asszonyság, akit bizony rendesen megtanít az élet, hogy semmi sem fenékig tejfel, és a zsenialitás talán éppen a szomszédban található. Manish Dayalról semmit sem tudtam, de telitalálat volt őt választani, mert sugárzik róla az étel szeretete. Nem tudom, hogy a színész a valóságban tud-e főzni, de itt annyira hihetően adta elő, hogy még engem is rávenne a főzőcskézésre (pedig az nagy szó!). Om Puri (a harmadik főszereplő) a legjobb formáját hozta a hangos családfő szerepében, aki mindent megbeszél feleségével (aki már évek óta halott), és a jég hátán is megélő típust hozza. Az elhunyt feleség szerepében Juhi Chawla nyúlfarknyi, de annál fontosabb jelenetei adják meg az alaphangot, hiszen ő az, aki megfertőzi kisfiát a főzés tudományával.
    Nem egy Oscar-esélyes alkotás, viszont szívet melengető film, ahogyan két teljesen eltérő kultúra találkozásából igenis születhet harmonikus, idilli együttlét, és enni mindenki szeret, jókat enni pedig pláne!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük