A film egy olyan időszakban játszódik, ami fehér folt a történelem lapjain. Ez pedig Vasco de Gama harmadik indiai útja, aminek a végén meg is halt Kochinban (1524), állítólag szívrohamban. Ugorjunk csaknem 500 évet, a történetben királyok, hercegek, hercegnők, árvaságra jutott örökös, kinyilatkozások, tíz harcossal felérő amazon, Vasco de Gama és fia Estavio, politikai intrikák, háttéralkuk, fegyverkereskedelem, tengeri engedélyek, és mindenekelőtt a bors hatalma. Csaták, küzdelmek, cselvetések, börtön, szöktetés, nők elrablása, gyermekek megerőszakolása, ópiumtól zavaros király, és fegyvert ragadó földművesek. Lenyűgözően érdekes történet, és mivel elég kevés információ van de Gama utolsó útjáról, akár így is történhetett. A chirakkal és arakkal törzsek egymás közötti torzsalkodása több mint hihető.
Alternatív magyar cím: Szablya
megnézem lentebb
-
Rendezte: Santosh Sivan
-
Írta: Shankar Ramakrishnan
-
Szereplők: Prithviraj Sukumaran, Prabhudheva, Genelia D’Souza, Nithya Menon, Jagathi Sreekumar, Vidya Balan, Tabu, Ankur Khanna, Alexx O’Nell, Arya, Amole Gupte, Robert Lang, Robin Pratt
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
KEDVCSINÁLÓ
A film fantasztikus volna, ha valaki tett volna bele dramaturgiát is…nem először futok bele olyan történelmi igényű/történelmi filmbe, ahol a történelmi hűség, vagy a cselekmény szegényes volta megöli az akciót, és unalmas állóképpé teszi a filmet…ezt éreztem a Padmaavatnál, és ezt érzem itt is, pedig kicsit mesésebb történettel szuper jó film tudna lenni…sajnálom, mert a történet lehetne akár izgalmas is, a másik bajom vele, hogy a portugálokat, nyilván nem véletlenül, főleg Vasco da Gamat, egy nyerészkedő kocsmatölteléknek mutatja…mintha a castingon kifejezetten ilyen lecsúszott, ócska figurát kerestek volna…szóval siratom azt a jó filmet, ami lehetett volna…mert amúgy gyönyörű, az akciójelenetek fantasztikusak…sajnálom, hogy nem lett jobb…egy jó forgatókönyv csodát tesz …:(…a négy főszereplő igazán minden tőle telhetőt megtett…türelem kell, hogy végignézd…
Rettentően érdekes volt. Több szempontból is. Először is, ez az első malayalam nyelvű film, amit látok (magyar felirattal), aztán maga a sztori is egy olyan időszakban játszódik, amiről mi európaiak nem sokat tudunk. Ez pedig Vasco de Gama harmadik indiai útja, aminek a végén meg is halt Kochinban (1524), állítólag szívrohamban.
Érdekesen indul, két eléggé legatyásodott fiatalról szól Krishna Das (Prithviraj) és legjobb barátja Thanseer/Tarzan(Prabhu Deva) hirtelen megtudják, hogy Krishna Das földjét nem adták el a szülők, bérbe volt adva, a bérleti idő lejárt, a föld szabadon eladható. Mint kiderül hatalmas földterületről van szó, de mikor Krishna odautazik, elrabolják. Elrablója egy törzsi vezető Thankachan (Arya), aki nem engedi szabadon addig, amíg el nem meséli Krishnának, hogy honnan is származik, kik voltak az ősei, akik urumival (ez egy szablyaszerű, görbe kard, ami hajlékony fémből készül, úgy használják, mint az ostort) harcoltak a portugálok ellen.
És akkor vált a kép, ugrunk csaknem 500 évet, a történetben királyok, hercegek, hercegnők, árvaságra jutott örökös, kinyilatkozások, tíz harcossal felérő amazon, Vasco de Gama és fia Estavio, politikai intrikák, háttéralkuk, fegyverkereskedelem, tengeri engedélyek, és mindenekelőtt a bors hatalma. Csaták, küzdelmek, cselvetések, börtön, szöktetés, nők elrablása, gyermekek megerőszakolása, ópiumtól zavaros király, és fegyvert ragadó földművesek. Szóval lenyűgözően érdekes történet, és mivel elég kevés információ van de Gama utolsó útjáról, én elfogadom, így is történhetett. A chirakkal és arakkal törzsek egymás közötti torzsalkodása több mint hihető.
Arya persze nem főszereplő, valójában narrátora a történetnek, illetve a főszereplő Kelu (Pritviraj) apját alakítja még, aki a chirakkal törzs királya, amíg de Gama le nem mészárolja. Vidya Balan is két rövidebb jelenetben szerepel, egyszer mint a falu tanítónője, aki ellenzi a föld eladását, majd egy amolyan erdei jós/tündér, vagy mit alakít még. És pl. Tabu is csak egy tánc erejére, de beugrott a sztoriba. Privirajon kívül Prabhu Deva a másik főhős, Kelu legjobb barátja, aki az árvaságra jutott kisfiút oltalmába veszi, és Vavvaliként kitart mellette mindhalálig. A leginkább említésre méltó alakítást Genelia D’Souza nyújtja, aki arakkal hercegnőként nem csillogó szárikban, arany ékszerektől roskadozva múlatja az időt, hanem kiveszi a részét a harcokból, és legendás nevet szerez magának, olyat, hogy a portugálok keserűen emlegetik, mint a nőt, aki 10 portugált gyilkolt le, akik meg akarták erőszakolni. És bizony a színésznő valószínűleg rendes kiképzésen és edzésen vehetett részt, mert tényleg odateszi magát, és nem csak imitálja a mozdulatokat, hanem valóban látványos akciójelenetekben forgatja a kardot, husángot, tőrt, vagy akár kötelet, ami éppen a keze ügyébe akad. Nem tudom, hogy mennyi igazság van a történetben, és a chirakkal trón örököse tényleg megkísérelte-e Vasco de Gama megölését, de akár ez is lehetett. Bár a portugálokat néha szinte kutyáknak ábrázolták a jelenetekben (itt azért voltak fenntartásaim, az akkori időkben az udvari etikettől nyársat nyelt fajankók voltak, nem pedig ugató, idétlen majmok), de a ruhák és fegyverek korhűek. A daloknak és táncoknak jelentésük volt a filmben, mindegyik szervesen illeszkedett a sztoriba.
Nekem nagyon tetszett a film, leginkább SRK Asóka című filmjére emlékeztet.