Waqt: The Race Against Time (2005)

Ishwarchand Thakur (Amitabh Bachchan) egy játékgyár tulajdonosa, szerető feleséggel (Shefali Shah), és egy felelőtlen fiúval, Adityával (Akshay Kumar). Ishwar rendkívül jólelkű, gyerekszerető, és a fiával különleges, pajtási viszonyban van. De képtelen elérni, hogy felnőtt létére végre megkomolyodjon, hiába veszi el feleségül szerelmét, Pooját (Priyanka Chopra), a léha élettel továbbra sem szakít, és az öreg azt veszi észre, mindenkit neki kell eltartania. Ebből a helyzetből lesz elege, és rövid úton kiteszi a fia szűrét otthonról, aki épp akkor tudja meg, hogy a felesége terhes.

Alternatív magyar cím: Versenyfutás az idővel 

megnézem lentebb

IMDB

  • Rendezte: Vipul Amrutlal Shah

  • Írta: Aatish Kapadia

  • Szereplők: Amitabh Bachchan, Akshay Kumar, Priyanka Chopra, Shefali Shah, Boman Irani, Rajpal Yadav, Benjamin Gilani, Asawari Joshi, Rajeev Mehta, Hemant Pandey, Amit Thakur

2 comments on “Waqt: The Race Against Time (2005)

  1. 2001-ben Amitabh Bachchan stílust váltott és az alapvetően macsó és nagyon kívülálló dühös fiatalember (majd férfi) szerepköréből átnyergelt az apafigurára. És milyen jól tette! Előtte éveken keresztül sikertelen produkciókban próbálta régi hírnevét megőrizni, mire rájött, hogy annyira benne van már a korban, hogy egyre nehezebben adja el magát hős-szerepben. Az általa alakított apafigurák viszont teljesen mások, mint amit Bollywood megszokott. BigB mindig visz valami játékosságot, valami apró fricskát a karaktereibe, ettől lesznek szerethetőek és kicsit sem hétköznapiak az általa eljátszott szerepek. Ezúttal egy rákbetegséggel küzdő játékgyárost alakít, aki szó szerint versenyt fut az idővel (innen a cím), hogy még halála előtt beleverje egy szem (és rettenetesen elkényeztetett) fiába a felelősséget, még mielőtt túl késő lesz. Miután a hegyi-beszédek, és a jóindulatú figyelmeztetések a falra hányt borsó szerepét veszik át, drasztikus lépésre szánja el magát. Innentől kezdve a két színész játékán múlik, hogy eladható-e a dolog. Amitabh Bachchan és Akshay Kumar között tökéletesen működik az összhang, és nem csak a bemutatásakor volt sikeres a film, azóta is sokszor idéznek belőle. Az apa-fiú párbeszédek különösen erősre sikeredtek, ahogy a fiú is tisztában van felelőtlen életstílusával, amit egyszer apja orra alá is dörgöl, hogy így nevelte, ez lett az eredménye, az apa is tudatában van annak, hogy valahol valamit nagyon elszúrt, és most idő hiányában kénytelen durvább módszereket bevetni. A film alapvetően az érzelmek játékára épül, a családi kapcsolatokat hegyezi ki, de azért jut lehetőség felhőtlen kacagásra is két szereplő jóvoltából, az egyik Rajpal Yadav, a kérdőjel-ember, Laxman háziszolga szerepében, ennyire egysejtű és egydimenziós alakítást már rég láttam tőle, a teljes színészi gárda egy emberként akadt ki, ha megszólalt, másikuk Boman Irani, aki egészségtelen versenylázban szenvedve folyton lenyomná Bachchant, aztán mikor váratlanul családtagok lesznek, egy teljesen más dimenzióban találja magát. Shefali Shah-t pedig most látom másodszor (a Dil Dhadakne Do-beli alakításánál már nagyon megdicsértem), itt is anyaszerep, és itt is erős dilemmákkal kell megküzdenie. Legkevésbé Priyanka Chopra alakítását tudom méltatni, nekem semmilyen pluszt nem adott, szép, aranyos, de semmi több.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük