Amar (John Abraham) szülei Vidyadhar (Amitabh Bachchan) és Sumitra Patwardhan (Sharmila Tagore) egy középosztálybeli házaspár, akik Indiában élnek. Amar Londonban él és dolgozik, így anyagilag tudja segíteni a szüleit. Egy nap Amar hazatér Indiába, és magával hozza a barátnőjét Jenny Mayer-t (Anusha Dandekar) akit szeretne feleségül venni. A szülők boldogok és az áldásukat adják a házasságra. Egy nap Amar kimegy a barátaival legénybúcsút tartani egy bárba, amíg odahaza Jenny és a szülei meglepetés partit rendeznek neki a születésnapja alkalmából. Odakint a bár előtt Amar szemtanúja lesz egy gyilkosságnak, és miközben próbálja elfogni a gyilkost, ő is halálos sebet kap.
Alternatív magyar cím: Viszály… Első a család
megnézem lentebb
-
Rendezte: Mahesh Manjrekar
-
Írta: Mahesh Manjrekar, Sanjay Pawar
-
Szereplők: Amitabh Bachchan, Sharmila Tagore, John Abraham, Sanjay Dutt, Anusha Dhandekar, Prem Chopra, Sharat Saxena, Beena Banerjee, Shivaji Satam, Sachin Khedekar, Amitabh Dayal, Tom Alter, Tanvi Hegde, Ninad Kamat, Viju Khote
LETÖLTÖM
MEGNÉZEM
FILMZENEI ALBUM
Mivel közvetlen ezután az ugyanabban az évben leforgatott Sarkart is megnéztem, elképesztő kontraszt van a két Amitabh Bachchan-alakítás között.
Ebben a filmben istenien szórakoztam a Patwardhan-házaspár mindennapjain (Amitabh Bachchan, mint Vidhyadhar és Sharmila Tagore mint Sumitra Patwardhan, akinek ismerős a színésznő, valószínűleg azért, mert a fia Saif Ali Khan nagyon hasonlít rá). A nyugdíjas házaspár szeretete, ütemre történő civódásai, pergő párbeszédei üdítően hatottak a mostanság komor hangulatú filmek sorában. Alkudozásuk, hogy ki miért veszi be a gyógyszereit, apró cseleik egymás ellen folyamatosan mosolygásra késztettek. És amikor megjelenik a fiuk Amar (John Abraham), előre be nem jelentett szerelmével, az angol Jennyvel (Anusha Dandekar), apa és fia szabályos összeesküvést szervez, hogy elfogadtassák a lányt az anyával. A repülőtéren lefolytatott párbeszéd a 10 legjobb dialógok egyike:
„Vidhya: Menjünk arrébb, bámul minket az a lány…
Amar: Szegényke, csak ideges…
Vidhya: Anyád mindkettőnket kidob a házból. Összeházasodtatok?
Amar: Nem.
Vidhya: Hála legyen az Úrnak, megmenekültünk. Akkor hogyan nevezed őt a ti nyelveteken?
Amar: Szeretjük egymást.
Vidhya: Ez elég ok a háborúra.”
Persze sejtettem, hogy a vidám felvezetés után (no meg a film első jelenete Vidhyát mutatja a börtönben, és végig Amar narratál) jóval komorabb lesz a film második része.
A fiatalok házassága után Amar születésnapja nem úgy sül el, ahogy tervezték, és a házaspárt már csak egy dolog élteti, hogy fiuk lelke végre megnyugodhasson. Ahogy Amar mondja a film bevezetőjében: Senki nem születik nagyként, az események és a tettei teszik azzá.
Nagyon jó film volt, a két „nagy öreg” alakítása minden várakozásomat felülmúlta.